Mikor kezdik a gyerekek az óvodát, és mit kell fontolóra venni



Ahogy gyermeke nő, elgondolkozhat azon a kérdésen, hogy mikor kezdik a gyerekek az óvodát? Az óvoda a gyermek fejlődésének időszaka, amely felkészíti és neveli az emelt szintű iskoláztatásra. Ezen kívül elsajátítja a kezdők leckéit és készségeit a gyerekekben, hogy segítse őket az iskolázás során.

Mivel minden gyermek egyedi tanulási képességekkel rendelkezik, nehéz meghatározni a megfelelő életkort, amikor gyermekét óvodába kell küldeni. Figyelembe kell vennie gyermeke fejlődési ütemét, hogy megtudja, milyen korban kezdheti meg iskolai tanulmányait.

Olvassa el ezt a bejegyzést, ha azok közé a szülők közé tartozik, akik hasonló nehézségekkel néznek szembe gyermekei megfelelő iskolai életkorának meghatározásakor. Itt választ kaphat arra a kérdésére, hogy a gyerekek mikor kezdik az óvodát, valamint olyan szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni, mielőtt óvodába adják.

Mikor kezdik a gyerekek az óvodát?

Az óvodakezdés alsó korhatára négy és hat év között van, és számos tényezőtől függhet. A State Education Practices (SEP), National Center for Education Statistics 2020 legfrissebb adatai szerint az Egyesült Államok legtöbb államában öt év az óvodába lépés korhatára.

Az Egyesült Államokban a kerületi iskolák egy része egész napos óvodai programot kínál a gyerekeknek, míg mások félnapos óvodai programot.

Mikor van az óvoda bezárásának dátuma?

Az Államok Oktatási Bizottsága (ECS) szerint a határidő az egyes államoktól és körzetektől függően változik. Míg egyes államok úgy határozzák meg a határnapot, hogy „5 éves kor szeptember 1-jén vagy azt megelőzően”, mások a „szeptember 30-án vagy az előtti 5 éves kort” értékre.
Mivel a határidők az Ön államától függően változhatnak, és időszakonként frissülhetnek, mindig ellenőrizze az állam webhelyét vagy az ECS webhelyét a legfrissebb részletekért.

Az óvoda késleltetésének okai

A gyermek óvodába lépésének késleltetését gyakran „akadémiai redshirting”-nek nevezik. Számos tényező alapvető szerepet játszik abban, hogy a szülő úgy dönt, hogy felveszi a gyermekét. Ezek a tényezők magukban foglalhatják a gyermek szociális, érzelmi, fizikai és fejlődési érettségét, valamint olvasási készségeit és a család társadalmi-gazdasági helyzetét.

Néhány szülő úgy látja, hogy a redshirtinget előnyös a fiataljai számára, mivel úgy vélik, hogy a fiatalabb gyerekek lemaradnak osztálytársaik mögött. Úgy érzik, hogy idősebb korukban gyermekük fejlettebb lesz, ezért szándékosan egy évre visszatartják gyermekeiket.
A következő gyakori tényezők, amelyek miatt egyes szülők késleltetik gyermekeik óvodába küldését.

1. Lejárat

Egyes szülők úgy gondolják, hogy gyermekük nem elég érett ahhoz, hogy olyan öngondoskodási tevékenységeket végezzen, mint a mosdó önálló használata, gombolás vagy cipzár. Emellett attól tartanak, hogy a gyermek készen áll-e néhány órára távol maradni otthonától. Ezek a tényezők visszatarthatják gyermekeiket.

2. Gyermekgondozási költség

Pénzügyi problémák miatt egyes szülők úgy dönthetnek, hogy megvárják, amíg leküzdik pénzügyi nehézségeiket.

3. A gyermek egyéni fejlődése

A már meglévő egészségügyi állapotok, amelyek a gyermek testi, szellemi és érzelmi fejlődésének késleltetését eredményezik, arra is kényszeríthetik a szülőket, hogy egy kicsit tovább várjanak, mielőtt beíratják gyermeküket óvodába.

A redshirting néhány gyermek számára előnyös lehet, de megvannak a maga hátrányai is. Ez segíthet néhány gyereknek megszerezni azt a plusz évet, hogy továbbfejlődhessen otthon, de ugyanakkor a vörösinges gyerekek nehezen tudnak barátságot kötni fiatalabb osztálytársaikkal, különösen, ha kicsit idősebbek.

A korai óvodakezdés hátrányai

Bár ritka, egyes szülők dönthetnek úgy, hogy korán óvodába küldik gyermekeiket. Íme néhány hátrány, amellyel a gyerekek szembesülhetnek, ha korán kezdik az óvodát.

1. Egy-egy alkalom hiánya

Otthon egyénre szabott odafigyelés van a gyerekekre, ami egyetlen óvodában sem található meg. Az óvodákban a pedagógus figyelme gyakran megoszlik a gyerekek között, így hiányzik az egy-egy alkalom. Ez korlátozhatja a gyermek fejlődését.

2. Túl sok dolgot tanulni

Az óvodában sok mindennel megismerkednek a gyerekek, például az olvasással, az írással és a matematikával. Emellett együtt kell dolgozniuk társaikkal, amire egyes gyerekek még nem állnak készen. Előfordulhat, hogy gyermeke nem áll készen a tanulásra és az összes információ elsajátítására az óvodában, és ez hatással lehet a tanulás iránti szeretetére.

Iratkozz fel

3. Elszakadási szorongás

A kisgyermekek számára kihívást jelent elszakadni szüleiktől. Előfordulhat, hogy egyes gyerekek nem állnak készen az óvodába menni, mivel több figyelmet igényelnek a szüleiktől, és néhányan emiatt elszakadási szorongást szenvedhetnek el.

Mit kell figyelembe venniük a szülőknek, mielőtt gyermeküket óvodába adják?

Számos mutató segít meghatározni a gyermek óvodai felkészültségét. A gyermek fejlődését nem szabad csak egy meghatározott terület alapján értékelni; ehelyett sok területen értékelni kell. Az iskolai körzetekben néhány értékelő tesztet alkalmaznak a gyermek óvodai felkészültségének ellenőrzésére, és néhány kérdést is feltesznek a gyermek kognitív képességeinek tesztelésére.

A szülőknek azonban nem szabad teljes mértékben ezen eredmény alapján dönteniük. Ehelyett vegye figyelembe a gyermekorvosok észrevételeit, és értékelje gyermeke alábbi képességeit és készségeit.

  • Erős nyelvtudás
  • Érettség az osztálytársakkal való érintkezésre
  • A könyvek, a hangok és a szavak iránti érdeklődés
  • Lehetőség egy helyen ülni
  • Kérdés esetén válaszolni tud
  • Képes a frusztráció kezelésére
  • Az utasítások követésének képessége
  • Együttműködési képesség társaikkal
  • A függetlenség vágya
  • A tanulás iránti lelkesedés

Ezen képességeken kívül számos tanulmányi mutató segíthet a szülőnek eldönteni, hogy gyermeke az alábbi készségek megléte alapján óvodába készül-e.

  • Betű- és hangfelismerés: A gyermek felismeri az ábécé betűit, és megnevez egy szót, amely minden betűvel kezdődik. Még a madarak és állatok hangját is felismerik.
  • Írás: A gyermek le tudja írni az ábécé betűit.
  • Számok: A gyermek meg tud számolni 10-ig vagy 20-ig vagy még többet is, és felismeri a számokat.
  • Olvasás: Előfordulhat, hogy a gyermek nem tud megfelelően olvasni, de tudja, hogyan kell fogni egy könyvet, és megérti, hogy a szavak balról jobbra haladnak.
  • Színek és formák: A gyermek megért és felismer néhány színt és formát.

Nem mindig szükséges, hogy a gyermek rendelkezzen a fent említett készségekkel. Ha a gyerekek érzelmi, fizikai és kognitív készségeket fejlesztenek, nagyobb valószínűséggel vesznek részt lelkesedéssel az iskolai tevékenységekben.

Egyes óvodák otthonos környezetet biztosítanak a gyerekeknek, ahol különféle tevékenységeken keresztül tanulnak, felfedezhetnek. Más óvodák olyan formális programokat követnek, amelyek a formális oktatási rendszer kezdetét jelzik.

Tehát mielőtt egy iskolához fordul, ismerje meg az iskola kultúráját és szemléletét, és hozzon megfelelő döntést.

Hogyan készíthetik fel a szülők gyermekeiket az óvodába?

Íme néhány dolog, amit a szülők megtehetnek, hogy felkészítsék gyermekeiket az óvodára.

  • Szerezzen játékrandevúkat az azonos korú gyerekekkel, hogy fejlesszék képességeiket.
  • Bátorítsa őket egyszerű feladatok önálló elvégzésére, például gombolásra, játékok felszedésére és a WC használatára.
  • Olvass fel nekik gyakran.
  • Bátorítsa őket, hogy beszéljenek testvéreikkel és barátaikkal.
  • Lehetőséget biztosít a játékra.
  • Vigyázzon egészségére és étrendjére.
  • Tanítsd meg nekik az ábécét és a számokat.
  • Koncentráljon finommotorikus készségeik fejlesztésére.
  • Hagyja, hogy gyermekei biztonságos környezetben fedezzék fel a dolgokat.

Sok új szülő kíváncsi, hogy mikor kezdik a gyerekek az óvodát. Az óvodázás általában négy-hat éves kor között kezdődik. A gyermek életkorán túl azonban a tanulási képességei és a fejlődés egyéb szempontjai is fontos szerepet játszanak annak eldöntésében, hogy mikor kerüljön óvodába. Egyes iskolákban az óvodai korhatár minimum öt év lehet. Minden gyerek egyedi. Ha úgy gondolja, hogy gyermeke készen áll az óvodába, íratassa be, és ha úgy érzi, a kicsinek több időre van szüksége, ne erőltesse.

Főbb mutatók

  • A gyerekek általában négy-hat éves koruk körül kezdik az óvodát.
  • A szülőknek fel kell mérniük gyermekeik interakciós képességét, válaszolniuk kell a kérdésekre, követniük kell az utasításokat, együttműködniük társaikkal, és érdeklődniük kell a könyvek, hangok és szavak iránt, mielőtt óvodába küldik őket.
  • A szülők segíthetnek a gyerekeknek az óvodai felkészülésben, ha randevúzzák őket, ösztönzik a testvérekkel vagy barátokkal való interakciót, és lehetővé teszik számukra, hogy felfedezzék környezetüket.


  • A játékok fantasztikusak – ezt senki sem tagadhatja. De a mai szülők kicsit össze akarják keverni az ajándékozást, és több jelentéssel ajándékoznak meg maguk mögött. Olyanokat, amelyek elmondják a gyerekeiknek, hogy tudják, kik ők, honnan jönnek, hov
  • A videojátékok, mobiltelefonok és számítógépek korában a tinédzserek számára nem nehéz elfoglaltságot találni egy esős napon. De a túl sok időt a képernyő előtt tölteni senkinek sem ideális, különösen, ha valami régimódi szórakozásról van szó. Íme tí
  • Mondta Önnek egészségügyi szolgáltatója vagy nőgyógyásza, hogy szüksége van egy nőgyógyászati ​​probléma további értékelésére? Nem vagy egyedül. Évente emberek milliói végeznek nőgyógyászati ​​beavatkozást vagy nőgyógyászati ​​műtétet. Ez a cikk ism