Mikor kezdenek óvodába járni a gyerekek és mit érdemes fontolóra venni

Ahogy a gyereke nő, merülhet fel a kérdés: mikor kezdenek óvodába járni a gyerekek? Az óvoda a gyerek fejlődésének olyan időszakát jelenti, ami felkészíti és neveli őket a továbbführő iskolaire. Ezenkívül beépít a gyerekekbe a kezdő leckéket és készségeket, amik segítik őket az egész iskolázottsága során.

Mivel minden gyereknél egyedi a tanulóképesség, a gyerek helyes óvodakezdési korának meghatározása fejtörő lehet. Figyelembe kell venni a gyerek fejlődési tempóját a helyes iskolázási kor megtalálásához.

Olvassa el ezt a bejegyzést, ha Ön is az olyan szülők közé tartozik, akik hasonló kételyben vannak a gyerekek helyes iskolázási kora miatt. Itt megkapja a válaszokat a "mikor kezdenek óvodába járni a gyerekek" kérdésre, valamint az óvodába való beküldés előtt fontolandó szempontokat.

Mikor kezdenek óvodába járni a gyerekek?

Az óvodába járás minimális kora 4-6 év között változik, és számos tényezőtől függ. Az Állami Oktatási Gyakorlatok (SEP) legfrissebb adatai, az Oktatási Statisztikai Központ 2020-as adatai szerint az óvodába lépés kora az Amerikai Egyesült Államok legtöbb államában 5 év.

Az Egyesült Államokban néhány kerületi iskola egész napos óvoda programot kínál a gyerekeknek, míg mások félnapi programot.

Mikor az óvodai határnap (cut-off date)?

Az Oktatási Bizottság az Államoknak (ECS) szerint a határnap a konkrét államtól és kerületől függően változik. Míg néhány államban a határnap „5 év október 1-ig”, másokban „5 év szeptember 30-ig”. Mivel a határnapok változhatnak az államtól függően, és rendszeresen frissülnek, mindig ellenőrizze az állami weboldalt vagy az ECS weboldalt a legfrissebb részletekért.

Okok az óvoda késleltetésére

Az óvodába való belépés késleltetését gyakran „akadémiai redshirtingnek” nevezik. Számos tényező játszik kulcsszerepet a szülők döntésében a gyerek redshirtingjében. Ezek a tényezők tartalmazhatják a gyerek társadalmi, érzelmi, fizikai és fejlődési érettségét, olvasókészségeit, és a család szocioekonomikus státuszát.

Néhány szülő a redshirtinget előnyösnek látja a gyerekek számára, mert úgy vélik, a fiatalabb gyerekek hátrányban vannak az osztálytársakhoz képest. Úgy hiszik, hogy ha idősebbek lesznek, a gyerekek fejlettebbek lesznek, ezért szándékosan tartják vissza a gyerekeiket egy évvel. Néhány gyakori tényező, amiért némely szülők késleltetik a gyerekek óvodába küldését:

1. Érettség

Néhány szülő úgy gondolja, hogy a gyereke még nem elég érett az öngondozási tevékenységekhez, mint a mosdó önálló használata, bepántolás, vagy fermózás. Aggódnak myös azért, hogy készen áll-e a gyerek arra, hogy néhány óráig otthontól távol maradjon. Ezek a tényezők visszatartozhatják a gyerekeket.

2. Gyermekfelügyelet költsége

Pénzügyi problémák miatt néhány szülő dönthet úgy, hogy vár, amíg fel nem oldódnak a pénzügyi nehézségek.

3. A gyerek egyéni fejlődése

Előre meglévő egészségügyi állapotok, ami késleltetett fizikai, mentális és érzelmi fejlődést okoz a gyereknél, kényszerítheti a szülőket, hogy még várjanak az óvodába írásbeléptetéssel.

A redshirting hasznos lehet néhány gyereknek, de hátrányai is vannak. Segíthet néhány gyereknek abban, hogy egy extra évvel fejlodhessenek otthon, de ugyanakkor a redshirtingelt gyerekek nehézségekbe ütközhetnek a barátságok kötésében az fiatalabb osztálytarsaikkal, főleg ha kicsit nagyobbak lesznek.

Az óvoda korai elkezdésének hátrányai

Bár ritka, néhány szülő dönthet úgy, hogy korán küldi az óvodába a gyerekeit. Íme néhány hátrány, amivel a gyerekek szembesülhetnek, ha korán kezdenek óvodába járni.

1. Egy-egy interakció hiánya

Otthon van egyéni figyelem a gyerekekre, amit bármely óvodában sem találnak. Az óvodában a tanár figyelme gyakran eloszlik a gyerekek között, így hiányzik az egy-egy interakció. Ez korlátozhatja a gyerek fejlődését.

2. Túl sok dolog megtanulása

Az óvodában a gyerekek sok dolgot ismernek meg, mint az olvasás, írás, és matek. Ezenkívül együtt kell működniük a társakkal, amire néhány gyerek még nem kész. A gyerek nem feltétlenül készen áll az összes információ elsajátítására és assimilálására az óvodában, és ez befolyásolhatja a tanulás iránti szeretetüket.

3. Elválászt szorongás

Nehéz a kisgyerekeknek elválni a szüleiktől. Néhány gyerek nem készen áll az óvodára, mert több szülői figyelmet igényel, és néhányon elválászt szorongás fejleszthetődik.

Mit vegyenek figyelembe a szülők az óvodába beküldés előtt?

Néhány mutató segít meghatározni a gyerek óvodára való készenlétét. A gyerek fejlődését nem egy konkrét területen kell értékelni; több területen kell vizsgálni. Az iskola kerületek értékelési teszteket használnak az óvodára való készenlét ellenőrzésére, és kérdéseket tesznek fel a gyerek kognitív képességeinek tesztelésére.

A szülőknek azonban nem kizárólag ezen az eredményen alapozva kell döntenieik. Helyette vegye figyelembe a gyermekorvosok megfigyeléseit, és értékelje a gyerekének a következő képességeit és készségeit:

  • Erős nyelvi készségek
  • Érettség az osztálytársakkal való interakcióhoz
  • Érdeklődés a könyvek, hangok, és szavak iránt
  • Képesség egy helyen maradni
  • Képesség válaszolni, ha kérdést tesznek fel
  • Képesség a frusztráció kezelésére
  • Képesség utasítások követésére
  • Képesség a társakkal való együttműködésre
  • Önállóságra vágyás
  • Tanulás iránti lelkesedés

Ezen képességek mellett több akadémiai mutató is segíthet a szülőnek eldönteni, hogy a gyerek készen áll-e az óvodára a következő készségek jelenlétének alapján.

  • Betűk és hangok felismerése: A gyerek felismeri az abc betűit, és megnevez egy szót, ami az egyes betűkkel kezdődik. Felismerheti a madarak és állatok hangjait is.
  • Írás: A gyerek képes leírni az abc betűit.
  • Számok: A gyerek tud számlálni 10-ig vagy 20-ig, sőt többet is, és felismerni a számokat.
  • Olvasás: A gyerek lehet, hogy nem tud megfelelően olvasni, de tudja, hogyan tarts egy könyvet, és megérti, hogy a szavak balról jobbra haladnak.
  • Színek és alakzatok: A gyerek megért és felismer néhány színt és alakzatot.

Nem feltétlenül szükséges a gyerek számára a fenti készségek birtoklása. Amikor a gyerekek fejleszik az érzelmi, fizikai és kognitív készségeiket, nagyobb valószínűséggel vesznek rész az iskolai tevékenységekben lelkesedéssel.

Néhány óvoda otthoni környezetet nyújt a gyerekeknek, ahol a különféle tevékenységek végzésével tanulnak és felfedeznek. Más óvodák formális programokat követnek, ami a formális oktatási rendszer kezdetét jelenti.

Mielőtt iskolához fordulna, értsé meg az iskola kultúráját és megközelítését, és hozza a helyes döntést.

Hogyan készíthetik elő a szülők a gyerekeiket az óvodára?

Az alábbiak néhány dolog, amit a szülők tehetnek a gyerekek óvodára való felkészítésére:

  • Rendezzen játszma-alkalmakat ugyanabban a korosztályban lévő gyerekekkel a készségeik fejlesztéséhez.
  • Bátorítsa őket egyszerű feladatok önálló elvégzésére, mint a bepántolás, a játékok felszedése, és a wc használata.
  • Olvasson nekik gyakran.
  • Bátorítsa őket beszélgetésekre a testvéreikkel és barátaikkal.
  • Adjon-lehetőséget a játékra.
  • Gondoskodjon az egészségükről és étrendjükről.
  • Tanítsa meg nekik az abc-t és a számokat.
  • Központosítson a finom motoros készségek fejlesztésére.
  • Hagyja, hogy a gyerekek biztonságos környezetben felfedezzék a dolgokat.

Sok új szülő kérdezi, mikor kezdenek óvodába járni a gyerekek. Az óvoda általában 4-6 év között kezdődik. De a gyerek koránál többet számít a tanulóképességük és a fejlődés más aspektusai abban, hogy eldöntse, mikor küldi őket az óvodába. Néhány iskolának 5 év minimális határkora van az óvodához. Minden gyerek egyedi. Ha úgy érzi, hogy a gyereke készen áll az óvodára, írja be őket, és ha úgy érzi, hogy a kicsi még ideig van szüksége, ne szorítsa őket.

Kulcspontok

  • A gyerekek általában 4-6 év között kezdenek óvodába járni.
  • A szülőknek értékelniük kell a gyerekek képességét az interakcióra, a kérdésekre válaszolásra, utasítások követésére, társakkal való együttműködésre, és az érdeklődésüket a könyvek, hangok és szavak iránt az óvodába beküldés előtt.
  • A szülők segíthetnek a gyerekek óvodára való felkészítésében játszma-alkalmák rendezésével, a testvék vagy barátokkal való interakció bátorításával, és a környezet felfedezésének engedélyezésével.

Previous:

Next: