Mi az a HELLP-szindróma?

Mi az a HELLP-szindróma?

A HELLP-szindrómát, amely a terhesség életveszélyes szövődménye lehet, gyakran a preeclampsia egyik változatának tekintik. Bár a pontos statisztikák nem ismertek, a HELLP-szindróma minden 1000 terhességből egy-két esetben fordul elő, és azon terhességek 10-20%-ában, ahol az anya súlyos preeclampsiát diagnosztizált.

A HELLP-szindróma jellemzően a terhesség utolsó trimeszterében fordul elő, de előfordulhat szülés után is. A név a feltétel három jellemzőjének rövidítése:

  • H emolízis (a vörösvértestek lebontása)
  • EL: emelkedett májenzimek (ami májproblémákat jelezhet)
  • LP: alacsony vérlemezkeszám (ami vérzéshez vezethet)

Tünetek

Fontos, hogy tisztában legyen a tünetekkel és felismerje azokat, hogy a lehető leggyorsabban diagnosztizálhassák és kezelhessék.

A HELLP tünetei általánosak és nehézkesek lehetnek először felismerni, különösen azért, mert a terhesség késői szakaszában gyakori jelenségeket utánozhatják, például:

  • Homályos látás
  • Túlzott súlygyarapodás
  • Fáradtság
  • Folyadékvisszatartás
  • Fejfájás
  • Magas vérnyomás
  • Hányinger vagy hányás
  • Fájdalom a has jobb felső részén vagy közepén
  • Fehérje a vizeletben
  • Az arc és/vagy a kezek duzzanata

Ha bármilyen szokatlannak tűnő vagy Önt érintő tünetet észlel, azonnal értesítse szolgáltatóját.

Diagnózis

Orvosa ellenőrizni fogja az Ön vérnyomását, és a következő vizsgálatokat rendeli el, ha HELLP-szindrómára gyanakszik:

  • Vérvizsgálatok a hemolízis, az emelkedett májenzim-szint és az alacsony vérlemezkeszám ellenőrzésére
  • Vizeletminta a vizeletben lévő fehérjék ellenőrzésére
  • MRI a májvérzés kimutatására

Ha a vizeletben nincsenek magas vérnyomás vagy fehérje jelei, a HELLP-t nehéz lehet diagnosztizálni, és összetéveszthető a következő állapotokkal:

  • Akut hepatitis
  • Influenza
  • Epehólyag-betegség
  • Gastritis

Okok és kockázati tényezők

A HELLP pontos oka nem ismert, bár vannak bizonyos tényezők, amelyek növelhetik a kockázatot.

A preeclampsia vagy a terhesség által kiváltott magas vérnyomás diagnózisa talán a legnagyobb kockázati tényező. A HELLP-t azonban anélkül is kifejlesztheti, hogy először preeclampsiát szenvedne.

A HELLP további kockázati tényezői a következők:

  • 25 évesnél idősebb
  • Fehérnek lenni
  • Ha nővére vagy anyja HELLP-szindrómában szenved
  • Korábban legalább kétszer szült
  • HELLP-szindrómája korábbi terhességgel együtt
  • LCHAD (hosszú láncú 3-hidroxiacil-CoA-dehidrogenáz) hiánya a babában

Ha ezen kockázati tényezők bármelyike ​​fennáll, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy HELLP-szindrómát alakít ki. Ne feledje, a HELLP-szindróma ritka. Érdemes azonban beszélnie orvosával arról, hogy milyen tünetekre kell figyelnie.

A HELLP-t nem lehet megelőzni, de a rendszeres prenatális vizitek fontosak, és segíthetnek a lehető leghamarabb észlelni a zavaró jeleket.

Típusok

A HELLP-szindróma három kategóriába sorolható a „Mississippi-besorolás” elnevezésű rendszer szerint, és nagyrészt az anya vérlemezkeszámán alapul:

  • I. osztály (súlyos thrombocytopenia):50 000/uL alatti vérlemezkék
  • II. osztály (közepes thrombocytopenia):a vérlemezkék száma 50 000 és 100 000/ul között van.
  • III. osztály (enyhe thrombocytopenia):a vérlemezkék száma 100 000 és 150 000/uL között van.

A súlyos betegségek és szövődmények valószínűsége a legmagasabb az I. osztály

nál

Kezelés

A baba megszületése az egyetlen végleges gyógymód a HELLP-szindrómára. Ideális esetben ezt a diagnózist követő első 24-48 órában kell megtenni, ha a baba legalább 34 hetes terhesség. A baba akkor is azonnal megszületik, ha az anya vagy a baba bajba került, még akkor is, ha a baba koraszülött.

A 34. hét előtt vannak olyan dolgok, amelyek segíthetnek a HELLP kezelésében, miközben a magzat érik, többek között:

  • Bedrest, akár otthon, akár a kórházban
  • Vérnyomáscsökkentő gyógyszerek
  • Vérátömlesztés a vérszegénység és az alacsony vérlemezkeszám kezelésére
  • A magzat folyamatos monitorozása a kórházban, beleértve a nem stresszteszteket, a biofizikai profilteszteket és a doppler-áramlási vizsgálatokat.
  • Kortikoszteroidok, amelyek elősegítik a magzat tüdejének fejlődését a szülés előkészítése során
  • Magnézium-szulfát a rohamok megelőzésére
  • Rendszeres laboratóriumi vizsgálatok a HELLP-szindróma progressziójának nyomon követésére

Prognózis

A HELLP-szindróma prognózisa változhat, attól függően, hogy időben megtalálták-e és kezelték-e. Kezelés nélkül végzetes lehet.

Megfelelő kezeléssel az eredmények általában jók az anya és a baba számára. A baba születése után a tünetek általában 48 órán belül javulni kezdenek.

Terhes nők esetében a szövődmények kockázata általában megnő a laboratóriumi eredmények súlyosságától függően, és a következőket foglalhatja magában:

  • Akut légzési elégtelenség
  • Vérszegénység
  • Korábbi kézbesítés
  • Túlzott vérzés a szülés során
  • Veseelégtelenség
  • A placenta kitörései
  • Tüdőödéma (folyadék a tüdőben)
  • Stroke

A csecsemő esetében a prognózis általában a csecsemő szüléskori terhességi korától, valamint születési súlyától függ. Ha a babák koraszülöttek, nagyobb a koraszülésből származó szövődmények kockázata.

Ez az oka annak, hogy az orvosok megpróbálják kezelni a HELLP-szindrómát, amikor csak lehetséges, ahelyett, hogy egyszerűen megszülnék a babát, különösen akkor, ha a nő még nem éri el a teljes születést.

Egy szó a Verywelltől

Ha terhes, és a HELLP-szindróma kockázati tényezői vannak, beszéljen kezelőorvosával a kockázati tényezőkről és aggályairól. Tudatára adhatnak konkrét tüneteket, amelyekre figyelni kell, és segíthetnek megnyugtatni a terhességgel kapcsolatban.

Ha a szokásostól eltérő tünetet észlel, vagy olyan jeleket észlel, amelyek a magas vérnyomáshoz vagy a HELLP-hez kapcsolódnak, azonnal hívja orvosát. Minél hamarabb azonosítják a HELLP-t, annál hamarabb kezdődhet a kezelés.

Shell betöltése kvízekhezApp1 vue kellékek összetevője a Globe-ban.
  • Tizenéves korban az élet sokkal összetettebb lesz. Minden érzelmi és fizikai változáson felül, több választást és döntést kell meghozni, és több stressz az iskolából, sport, munkahelyek, család, és még barátok is. Tehát kivel beszélhet fizikai és é
  • A kezelésre és a diagnózisra egyaránt használt tágító- és küret-műtét, amelyet általában D&C-nek is neveznek, egy olyan eljárás, amely során eltávolítják a méhnyálkahártyát (a méhet (vagy méhet) bélelő szövet) egy részét. Ez a technika magában fogla
  • A gyermekgondozás minden család számára szükséges. Minden szülőnek meg kell találnia az egyedi helyzetének megfelelő megoldást, és gyakran a költség a legnagyobb döntési tényező. Valójában a családok több mint 40%-a a háztartás jövedelmének több mint