Útmutató szülőknek a valláshoz az állami iskolákban

A Freedom Forum első módosítási központjától – a National PTA jóváhagyta. Szerezd meg a tényeket

Útmutató szülőknek a valláshoz az állami iskolákban Elismerik, hogy a szülők elsődleges felelőssége gyermekeik nevelése, beleértve az oktatást is. Emiatt a szülőket teljes körűen tájékoztatni kell az iskolai szabályzatokról és gyakorlatokról, beleértve a vallással és a vallásszabadsággal kapcsolatos minden kérdést a közoktatásban.

Az alábbi kérdések és válaszok általános információkkal szolgálnak az iskolai vallási kifejezés és gyakorlat témakörében. A válaszok a bíróságok által jelenleg értelmezett és a vallási és oktatási szervezetek széles köre által elfogadott vallásszabadság-elveken alapulnak. Ha a szülőknek konkrét jogi kérdéseik vannak, szakképzett ügyvédet kell igénybe venni. Közös alap megtalálása Közösségünkben együtt akarunk dolgozni, hogy megoldjuk a vallással kapcsolatos kérdéseket az iskolákban. Hogyan találjuk meg a közös hangot?

A szülők és az iskolai tisztviselők számos helyi közösségben sikeresen megtalálták a közös hangot a következő stratégiák használatával:

Az összes érdekelt felet tartalmazza.

Mivel az állami iskolák minden állampolgáré, a demokratikus folyamatot és az alkotmányos elveket kell modellezniük a politikák és a tantervek kidolgozása során. A tisztviselők vagy irányító testületek szakpolitikai döntéseit csak a döntések által érintettek megfelelő bevonása és az eltérő nézeteket valló személyek kellő figyelembevételével hozhatják meg.

Figyeljen minden oldalra.

Ha bizalmat akarunk építeni, és valóban meg akarjuk hallgatni egymást, az iskolai tisztviselőknek el kell ismerniük az iskolai politikák és gyakorlatok kritikájának érvényességét, különös tekintettel a vallásra és a vallási szempontokra. Ugyanakkor a mélyen vallásos meggyőződésű szülőknek tudomásul kell venniük, hogy az állami iskolák adminisztrátorainak és tanárainak túlnyomó többsége nem kíván ellenségeskedni a vallással, és tisztességesen kíván bánni a szülőkkel és a tanulókkal.

Dolgozz az átfogó irányelvekért.

Sok iskolai körzet hozzájárul a zűrzavarhoz és a bizalmatlansághoz azáltal, hogy nincs szabályzata a jelen füzetben tárgyalt kérdések közül. Azzal, hogy a szülőkkel együttműködve átfogó irányelveket dolgoznak ki, az iskolák demonstrálják a vallásszabadság komolyan vételének fontosságát.

Legyen proaktív.

A vitákra felkészületlen iskolakerületek rosszul járnak, ha konfliktusok alakulnak ki. Ahol nincs házirend (vagy az irányelveket a szülők nem ismerik vagy nem támogatják), ott sokkal nagyobb a valószínűsége a pereknek, az iskolaszéki üléseken a meccsek kiabálásának és a közösség polarizálódásának. A proaktív megközelítés komolyan veszi annak fontosságát, hogy megfogalmazzák a vallás és a vallási szempontok megfelelő szerepét az állami iskolákban. Az ebből eredő politikák és gyakorlatok a bizalom légkörét teremtik meg a közösségben, és demonstrálják az állami iskolák aktív elkötelezettségét demokráciánk vezérelvei iránt.

Vállalja magát a civil vita mellett.

A konfliktus és a vita létfontosságú egy demokráciában. Mégis, ha együtt akarunk élni a legmélyebb nézeteltéréseinkkel, akkor az, hogy hogyan vitázunk, és nem csak arról, hogy miről vitázunk, az kritikus. A személyes támadások, a kikiáltások, a gúnyolódás és hasonló taktikák tönkreteszik társadalmunk szerkezetét, és aláássák iskoláink oktatási küldetését. Minden félnek udvariasan és tisztelettel kell bánnia egymással, és törekednie kell a pontosságra és igazságosságra. Az építő párbeszéd révén sokat tanulhatunk egymástól.

Vallásszabadság és állami iskolák Általános egyetértés van abban, hogy az első kiegészítés értelmében hogyan kell a vallásos hitet kezelni az állami iskolákban?

Igen. Egy közelmúltbeli elvi nyilatkozatban vallási és oktatási csoportok széles köre egyetértett a vallásszabadság és az állami iskolák következő leírásával az első módosítás keretén belül:

Az állami iskolák nem nevelhetik és nem gátolhatják a vallást. Olyan helyeknek kell lenniük, ahol a vallást és a vallási meggyőződést tisztességesen és tisztelettel kezelik.

Az állami iskolák fenntartják az Első Kiegészítést, ha védik a vallásszabadsághoz fűződő jogokat bármely vallású tanulónak, vagy nem. Az iskolák méltányosságot tanúsítanak, amikor biztosítják, hogy a tantervben adott esetben a teljes oktatás fontos részeként szerepeljenek a vallástanulmányok.

A tanulók vallásos megnyilvánulása Ez azt jelenti, hogy a tanulók az iskolában kifejezhetik hitüket?

Igen. Az iskoláknak tiszteletben kell tartaniuk a tanulók jogát a vallásos tevékenységhez és a vitához.

Általában az egyes tanulók szabadon imádkozhatnak, elolvashatják szentírásaikat, megvitathatják hitüket, és meghívhatnak másokat, hogy csatlakozzanak az adott vallási csoportjukhoz. Csak akkor szabad tiltani, ha a tanuló magatartása zavaró vagy kényszerítő jellegű. Egyetlen diák sem zaklathat vagy nyomást gyakorolhat másokra állami iskolai környezetben.

Ha az a vizsgált tárgy szempontjából releváns és megfelel a feladat követelményeinek, a tanulóknak joguk van vallási nézeteiket tanórai beszélgetésen, illetve írásbeli feladat, művészeti tevékenység keretében is kifejezni.

Hallgatói ima Imádkozhatnak együtt a diákok az állami iskolákban?

Igen. A tanulók szabadon imádkozhatnak egyedül vagy csoportosan, amennyiben a tevékenység nem zavaró és nem sérti mások jogait. Ezeknek a tevékenységeknek valóban önkéntesnek és hallgatói kezdeményezéseknek kell lenniük. Például a diákok az iskola kezdete előtt összegyűlhetnek a zászlórúd körül imádkozni, feltéve, hogy az eseményt nem az iskola támogatja, és a többi tanulót nem kényszerítik, hogy részt vegyenek. A hallgatóknak nincs joguk vallásgyakorlatokon való részvételre kényszeríteni a foglyul ejtett hallgatóságot.

Nem a Legfelsőbb Bíróság döntött úgy, hogy az állami iskolákban ne imádkozzanak a diákok?

Nem. A Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette az államilag támogatott vagy államilag szervezett imát az állami iskolákban. A Bíróság úgy értelmezte az első kiegészítést, hogy a kormányzatnak semlegesnek kell lennie a vallások, valamint a vallás és a nem vallás között. Ez azt jelenti, hogy az iskola tisztviselői nem szervezhetnek, nem bízhatnak meg a tanulók vallási tevékenységében, és nem vehetnek részt azokban, beleértve az imát is. Egy pillanatnyi csendet azonban tarthatnak az iskola tisztviselői, feltéve, hogy ez nem helyezi előtérbe az imát a csendes elmélkedés egyéb típusaival szemben.

Ez azt jelenti, hogy a diákok imádkozhatnak a diplomaosztó ünnepségen?

Nem feltétlenül. Az alsóbb szintű bíróságok megoszlanak abban a kérdésben, hogy egy diák elmondhat-e imát az érettségi gyakorlatokon. A szülőknek jogi tanácsot kell kérniük az államukban érvényes szabályokkal kapcsolatban.

Egyes iskolák "szólásszabadság-fórumot" hoznak létre az iskola által szponzorált rendezvényeken, amelyek során a tanulók szabadon fejezhetik ki magukat vallásilag vagy más módon. Egy ilyen fórumnak azonban nyitottnak kell lennie mindenféle beszédre, beleértve a vallás- vagy iskolakritikus beszédet is.

Mi a helyzet az érettségi szolgáltatásokkal?

Bár az állami iskolák nem szponzorálhatnak vallási érettségi szertartásokat, a szülők, vallási csoportok és más közösségi szervezetek szabadon szponzorálhatnak ilyen szolgáltatásokat azoknak a diákoknak, akik részt szeretnének venni. Az iskola az érettségit ugyanúgy meghirdetheti, mint más közösségi rendezvényeket. Ha az iskola megengedi, hogy közösségi csoportok béreljék vagy más módon használják létesítményeit a munkaidőn túl, akkor magánszponzorált érettségit lehet tartani az egyetemen ugyanolyan feltételekkel, mint bármely magáncsoport számára.

A vallás és a jellem tanítása Alkotmányos-e vallástanítás az állami iskolákban?

Igen. A Legfelsőbb Bíróság már többször jelezte, hogy a vallásról szóló tanítás – a vallási indoktrinációtól eltérően – a teljes oktatás fontos része. Az állami iskola vallási megközelítésének a tantervben akadémikusnak kell lennie, nem pedig odaadónak.

A vallástanulmány mindenhol ott van a tantervben, ahol az természetesen felmerül. Középiskolai szinten a társadalomtudomány, az irodalom és a művészetek számos lehetőséget kínálnak a vallásokról – elképzeléseikről, gyakorlatukról – szóló információk befogadására. Alapfokú szinten természetes lehetőségek adódnak a családi és közösségi életről való beszélgetésben, a fesztiválokról és a különböző kultúrákról való oktatásban.

A vallást speciális kurzusokon is lehet tanulni. Egyes középiskolákban például választható tantárgyakat kínálnak a „Világvallások”, „Biblia a történelemben vagy irodalomban” és a „Vallás Amerikában” témakörben.

Mi a kapcsolat a vallás és a jellemnevelés között az állami iskolákban?

A szülők gyermekeik első és legfontosabb erkölcsi nevelői. Így az állami iskoláknak csak a szülőkkel és a közösséggel szoros együttműködésben kell jellemnevelési programokat kidolgozniuk. A helyi közösségeknek együtt kell működniük azon alapvető erkölcsi és állampolgári erények azonosításában, amelyeket az iskolai élet minden területén meg kívánnak tanítani és mintaként szeretnének alakítani.

Az állami iskolákban, ahol a tanárok nem népszerűsíthetik vagy becsmérelhetik a vallást, a közösségben elfogadott alapvető erkölcsi és állampolgári értékeket lehet tanítani, ha ezt vallási indoktrináció nélkül teszik. Ugyanakkor az alapvető értékeket nem szabad úgy tanítani, hogy az azt sugallja, hogy a vallási tekintély szükségtelen vagy lényegtelen. A helyes jellemnevelési programok megerősítik a vallási és filozófiai elkötelezettségek értékét, és kerülik azt a sugallatot, hogy az erkölcs egyszerűen egyéni döntés kérdése, az abszolút igazságra való hivatkozás nélkül.

Vallási ünnepek Hogyan kezeljék a vallási ünnepeket az iskolákban?

A vallási ünnepek lehetőséget kínálnak a hitoktatásra az általános és középiskolákban. A vallási ünnepekről való tanítás, ami megengedett, különbözik a vallási ünnepek megünneplésétől, ami nem. Az ünnepek tanulmányozása azt a tudományos célt szolgálja, hogy a hallgatókat a történelemre és kultúrákra, valamint az egyes vallások hagyományaira oktassa.

A vallási szimbólumok vallási vagy kulturális örökség példájaként való felhasználása tanítási segédanyagként vagy forrásként megengedett. Vallási szimbólumokat csak ideiglenesen, a tudományos program részeként szabad megjeleníteni.

Szakrális zenét énekelhetnek vagy játszhatnak az iskolai tanulmányi program részeként. A különféle válogatást bemutató iskolai koncertek vallásos zenét is tartalmazhatnak. A zene, a művészet, a dráma vagy a vallásos témájú irodalom használata megengedett, ha az a tantervben megfelelő oktatási célt szolgál, de nem, ha a vallási meggyőződés népszerűsítésének eszközeként használják.

Diákok vallási klubjai A diákok alapíthatnak vallási klubokat az állami iskolákban?

Az egyenlő hozzáférésről szóló szövetségi törvény értelmében 4 szövetségi támogatásban részesülő középfokú állami iskolának lehetővé kell tennie a tanulók számára, hogy vallási klubokat alapítsanak, ha az iskola lehetővé teszi, hogy más, a tantervhez nem kapcsolódó klubok találkozzanak a tanításon kívüli időszakban. "Nem tantervvel kapcsolatos" minden olyan klubot jelent, amely nem kapcsolódik közvetlenül az iskola által kínált tanfolyamokhoz. A vallási diákklubok ugyanolyan alapon férhetnek hozzá az iskolai létesítményekhez és a médiához, mint a többi, nem tantervhez kapcsolódó diákklub.

Az egyenlő hozzáférésről szóló törvény védi a hallgatók jogait, hogy vallási klubokat alapítsanak. Külső felnőttek nem irányíthatják és nem vehetnek részt rendszeresen az ilyen klubok összejövetelein. A tanárok jelen lehetnek a vallási klub gyűlésein megfigyelőként, de nem vehetnek részt a klub tevékenységeiben.

Az állami iskolák szabadon megtilthatnak minden olyan klubtevékenységet, amely illegális vagy jelentős fennakadást okozna az iskola működésében.

Felmenthetők a tanulók a tanterv egyes részeiből vallási okokból?

Amikor csak lehetséges, az iskola tisztségviselőinek meg kell próbálniuk teljesíteni a szülők és a tanulók kérését, hogy vallási okokból menjenek ki az osztálytermi beszélgetésekből vagy tevékenységekből. Ha egy konkrét megbeszélésre, feladatra vagy tevékenységre összpontosít, például

rutinszerűen teljesíteni kell a kéréseket annak érdekében, hogy egyensúlyba kerüljön a tanuló vallásszabadsága és az iskola azon érdeke között, hogy átfogó oktatásban részesüljön.

A vallásszabadság helyreállításáról szóló törvény 3 értelmében, ha bebizonyosodik, hogy bizonyos tanórák jelentősen megterhelik a tanuló szabad vallásgyakorlását, és ha az iskola nem tudja bizonyítani kényszerítő érdekét a jelenlét megköveteléséhez, az iskola köteles a tanulót felmenteni.

Diákok vallási szimbólumai A tanulók viselhetnek vallási ruhát és tüntethetnek fel vallási jelképeket az állami iskolákban?

Igen. Azoknak a tanulóknak, akiknek vallási viseletet, például fejkendőt vagy yarmulke-t kell viselniük, engedélyezni kell, hogy ezt az iskolában viselhessék. A tanulók vallási üzeneteket is megjeleníthetnek a ruházaton, ugyanolyan mértékben, ahogyan más üzenetek megengedettek.

Terjeszthetnek a tanulók vallásos irodalmat az iskolákban?

Általánosságban elmondható, hogy a tanulóknak joguk van vallási irodalmat terjeszteni az állami iskolai campusokon, az iskola által meghatározott ésszerű idő-, hely- és módkorlátok mellett. Ez azt jelenti, hogy az iskola meghatározhatja, hogy az elosztás mely időpontokban történhet (pl. ebédidőben vagy az órák kezdete előtt vagy után), hol történhet (pl. az iskolai irodán kívül), és hogyan történhet (pl. helyeken, szemben a vándorelosztással). Ezeknek a korlátozásoknak ésszerűnek kell lenniük, és egyenletesen kell vonatkozniuk minden nem iskolai tanulói irodalomra.

Az állami iskolák bizonyos irodalom terjesztését teljesen megtilthatják. Néhány példa az obszcén, rágalmazó vagy az oktatási környezetet megzavaró anyagok.

Elengedhetik a tanulókat az egyetemen kívüli hitoktatásra az iskolai nap folyamán?

Igen. A Legfelsőbb Bíróság már régóta felismerte, hogy az állami iskolák dönthetnek úgy, hogy az egyetemen kívüli időprogramokat hoznak létre a vallásos tanulók és szülők igényeinek kielégítésére. Az iskolák nem ösztönözhetik vagy akadályozhatják a részvételt, és nem büntethetik a nem érkezõ tanulókat.

Részlet az "A Parent's Guide to Religion in the Public Schools" című könyvből. Újranyomva a The Freedom Forum First Módosítás Központ engedélyével. Ezt a füzetet a Nemzeti PTA támogatja .


Previous:

Next: