A játék fontossága a korai gyerekkorban (9 előny és infografika)
Ebben a cikkben kilenc lenyűgöző előnyt nézünk meg a játék gyermekfejlődésben. Áttekintjük azokat a kutatási eredményeket is, ami a játék fontosságát alátámasztják.
A játék fontossága a korai gyerekkorban
Sok szülő intuitívan tudja a játék fontosságát a gyermekfejlődésben, de a sok előnye ellenére ritkán kötjük össze a játékot a tanulással.
A legtöbb ember számára a tanulás egy konkrét új képesség elsajátítását jelenti, mint az ábécé megjegyzése, számolás, írás stb. Gyakran hiszik, hogy a játék csak a szórakozásért van, és nem jár hozzá valós tanulás.
Azonban tanulmányok szerint a játék tanulás. A gyerekek a játék élményein keresztül tanulnak.
A játék fontossága a korai gyerekkori nevelésben nem becsülhető meg, mert a játék elengedhetetlen a gyerek növekedéséhez.
További segítség a dühöngések megnyugtatásához: lásd ezt a lépésről-lépésre útmutatót
9 játék előnye
1. Stimulálja a korai agyfejlődést
A gyerekjáték elősegítheti az agyfejlődést sokféleképpen, beleértve a világ jobb megértését a gyerek számára, és a későbbi agyfejlődés alapjainak lefektetését.
Születéskor a csecsemők agyja túlmennyiségű agysejt-kapcsolattal (szinapszissal) van felszerelve. A szinapszis túltermelés lehetővé teszi, hogy a korai évek információi alapot adjanak az agy számára.
A játékkal, az érzéki játékkal, és a játékok játékossal gazdagított környezet a tökéletes életélményt nyújtja építőkövekként. A játék hiánya elveszti a játékhoz kapcsolódó neuronkapcsolatokat.
Az idegtudósok felfedezték, hogy a gazdagítás, mint a játékok, a játékok, és a játék, megváltoztathatja az agy kémiait és a gyerek fejlődését. Az agyterület, ami a magasabb kognitív feldolgozással társul (aagyhéj) profitálhat a környezeti gazdagítástól és a gyerekek játékától többet, mint az agy más részei.
2. Javítja az intelligenciát
A korai játék fontos szerepet játszik a gyerek intellektuális fejlődésében is.
Az Arkansas Egyetem egyik tanulmánya azt mutatja, hogy a rendszeres játékok kínálása a csecsemőknek magasabb IQ-hoz vezet 3 éves korban. Később a pszichológus Edward Fisher 46 játékra vonatkozó tanulmányt elemezett. Azt találta, hogy a játék fejlesztheti a gyerek kognitív, nyelvi, és szociális fejlődését.
3. Kelti a kreatív gondolkodást
Talán a legkézenfekvőbb játék előnye, hogy növeli a gyerek kreativitását.
A kreativitás szorosan kötődik a divergens gondolkodáshoz, ami a gondolkodási folyamat, ami sok lehetséges megoldást feltár, és új ötleteket generál. Sok tanulmány találta, hogy a játék szorosan társul a divergens gondolkodáshoz.
Egy tanulmányban, hogy teszteljék ezt a kapcsolatot, 52 gyereket, 6-7 éves korban, véletlenszerűen két tevékenységhez rendeltek. Az első tevékenységben a gyerekek átírtak egy táblát a tábláról. A másodikban a gyerekek sótésztával játszottak.
Később minden gyereket megkértek egy kreatív projekt végzésére. Tíz bíróból álló bizottság azt találta, a sótésztával játszó gyerekek projektjei magasabb kreatív minőséget mutattak, mint a másik csoporté.
Más tanulmányok is társították a szabad játékot, különösen a képi játékot, a divergens gondolkodás signifikáns javulásával.
A szabad játék vagy független játék egy strukturálatlan játékforma, ami ösztönzi a gyerekeket, hogy saját játékukat tervezze meg. A képi játék megköveteli a gyerektől, hogy elképzelje a forgatókönyveket, és játsza le őket. Ezek a játékok szabadsága lehetővé teszi a gyerekek kreativitását.
A képzelet üzemelteti a kreativitást, és néhány tanulmány azt is találta, hogy a kreatív serdülők hajlamosak voltak képi barátokra a gyerekkorukban.
4. Javítja a kommunikációt, szókincset, és nyelvet
A korai játék és a későbbi kommunikációs készségek kapcsolata kutatásokban is látszik.
Egy tanulmány megkísérlé megérteni, hogy a kommunikáció profitálhat-e a játékból. A kutatók megfigyelték, mi történik, ha a csecsemő elkezd játszani egy játékkal. Azt találták, ha az anya válaszol manipulálva és elnevezve a játékokat, a baba – három hónap múlra tesztelve – jobb nyelvi készségekkel fog rendelkezni.
Egy másik tanulmány, a Georgia Egyetem által végzett, hatvanöt óvodást megfigyelt az osztálytermeikben négy hétig. A játék jelenléte, különösen a drámajáték, előre jelezte a előolvasási, nyelvi, és írási teljesítményt.
A képi játék különösen előnyös, mert lehetővé teszi a kisgyerekek új szókincs gyakorlására, mikor beszélnek, és megpróbálják megérteni a másikat. A társadalmi játék során gyakran visszaverik egymás szavait és cselekvéseit a megegyezéshez.
5. Elősegíti az impulzus kontrollt és érzelmi szabályozást
Egy új-zélandi tanulmányban pszichológusok vizsgálták, hogyan kezelik a gyerekek a negatív eseményeket a képi játékok során. Azt találták, hogy a gyerekek, akik több képi játékot játszottak a gondozóikkal, jobban tudták szabályozni az érzelmeiket a játék folytatásához. Az érzelmi szabályozás nemcsak az iskolai sikerhez elengedhetetlen, hanem a gyermekfejlődés pszichoszociális aspektusaihoz is. Erős prediktor a gyerek szociális sikerére. Az óvodában a gyerekek, akik jobban irányítják az érzelmeiket, jobban szeretettek és szociálisan kompetensek. 6. Fejleszti a szociális kompetenciát és empátiát
A játék kulcsfontosságú a gyerekek szociális fejlődésének előmozdításában. A strukturálatlan aktív játék másokkal – beleértve a szülőket, testvéreket, és társakat – jelentős lehetőség a szociális készségek kultiválására. A játék közben a képi játék és a társakkal való tárgyalás fejleszti a gyerekek szociális készségeit. A játék lehetőséget ad a gyerekeknek a szociális interakció megtanulására. Együtt játszva a gyerekek megtanulnak kooperálni, betartani a szabályokat, önszabályozást fejleszteni, és általában jól kijönnek más emberekkel. Pszichológusok találták, hogy az óvodások képi játékának mennyisége és komplexitása signifikánsan megjósolta a szociális készségeiket és népszerűségüket, valamint a pozitív szociális aktivitásukat. A játékos gyerekek bolderibb, jobban alkalmazkodott, kooperatívabb, és népszerűbb a társaiknál, mint akik kevesebbet játszanak. A gyerekek, akik többet játszanak, több empátiát is fejlesztenek, ami egy másik alapvető elem a szociális készségek előmozdításához. Ilyen gyerekek jobban megértik a mások érzelmeit és hitéit. 7. Jobb fizikai és mentális egészség
Már tudjuk, hogy a játék elősegíti a gyerek érzelmi fejlődését. Az érzelmi intelligencia elengedhetetlen a gyerek rugalmasságához és mentális egészségéhez. A fizikai aktivitást foglal magában játék a nagymotoros készségek, az erő, a kitartás, és a fizikai egészség előmozdítására is. 8. Életlekték tanítása
A játék segít a gyerekek problémamegoldó készségeinek kialakításában. Amikor a gyerekek a képi játékban lejátszák az élet problémáit, az segít nekik a saját küzdelmeikkel megküzdeni a saját módjukon. Biztonságos lehetőséget is ad a gyerekeknek a készségek és a jövőbeli szociális szerepek próbajátszására. Amikor a gyerekek különböző szerepeket próbálnak ki, megtanulnak más perspektívákat venni, ami tovább segít az absztrakt gondolkodásban. 9. Erősíti a kapcsolatot a gondozókkal és társakkal
A szülők, akik játszanak a gyerekeikkel, erősebb köteléket alakítanak ki velük. Még egyszerű játékok, mint a kincskereső játékok is különleges kapcsolatteremtő pillanattá válhatnak a szülők és gyerekek számára. Ezek az interakciók pozitív életélményeket nyújtanak, ami stimulálja a gyerekek agyfejlődését. Végül de nem utolsónak, a boldog, játékos pillanatok a legértékesebb ajándékok, amiket a gyerekeinknek adhatunk. Záró gondolatok a játékról
