A játék jelentősége kisgyermekkorban (9 előny és infografika)

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a játék kilenc csodálatos előnyét a gyermekek fejlődésében. Áttekintjük a játék fontosságát kiemelő kutatási eredményeket is.

A játék jelentősége kora gyermekkorban

Sok szülő ösztönösen ismeri a játék jelentőségét a gyermek fejlődésében, de számos előnye ellenére ritkán társítjuk a játékot a tanuláshoz.

A legtöbb ember számára a tanulás egy bizonyos új készség elsajátítását jelenti, például ábécék memorizálását, számolást, írást stb. Gyakran úgy gondolják, hogy a játék csak szórakozásból áll, és nem jár tényleges tanulással.

A tanulmányok szerint azonban a játék tanulás . A gyerekek játékélményeken keresztül tanulnak.

A játék jelentőségét a kisgyermekkori nevelésben nem lehet alábecsülni, mert a játék elengedhetetlen a gyermek növekedéséhez.

Ha további segítségre van szüksége a dührohamok csillapítására, tekintse meg ezt a lépésről lépésre szóló útmutatót

9A Play előnyei

1. A korai agyfejlődés ösztönzése

A gyerekek játéka számos módon elősegítheti az agy fejlődését, beleértve a világ jobb megértését, és megalapozza a későbbi agynövekedést.

Születéskor a csecsemők agya túl sok agysejt-kapcsolattal (szinapszisokkal) van felszerelve. A szinapszis-túltermelés lehetővé teszi, hogy a korai évekből származó információk megalapozzák az agyat.

A játékkal, érzékszervi játékkal és játékjátékokkal dúsított környezet építőelemként tökéletes élettapasztalatot nyújt. A játék hiánya a játékhoz kapcsolódó neuronkapcsolatok elvesztését okozza.

Idegtudósok felfedezték, hogy az olyan gazdagítás, mint a játékok, játékok és játék, megváltoztathatja az agy kémiáját és a gyermek fejlődését. A magasabb szintű kognitív feldolgozáshoz kapcsolódó agyterület (az agykéreg) jobban részesülhet a környezet gazdagításából és a gyerekek játékából, mint az agy más részei.

2. Intelligencia fejlesztése

A korai játéknak is fontos szerepe van a gyermek értelmi fejlődésében.

Az Arkansas Egyetem egyik tanulmánya azt mutatja, hogy ha rendszeresen kínálnak játékokat a csecsemőknek, az magasabb IQ-t eredményez három éves korukra. Később Edward Fisher pszichológus 46 játékról készült tanulmányt elemzett. Úgy találta, hogy a játék javíthatja a gyermek kognitív, nyelvi és szociális fejlődését.

3. A kreatív gondolkodás megindításáat

A játék talán legnyilvánvalóbb előnye, hogy növeli a gyermek kreativitását.

A kreativitás szorosan kötődik a divergens gondolkodáshoz, amely sok lehetséges megoldást feltáró és új ötleteket generáló gondolkodási folyamat. Számos tanulmány kimutatta, hogy a játék erősen összefügg a divergens gondolkodással.

Ennek az összefüggésnek a vizsgálata érdekében a kutatók véletlenszerűen 52, hat és hét év közötti gyermeket rendeltek két tevékenységhez. Az első tevékenységben a gyerekek szöveget másoltak egy tábláról. A másodikban sótésztával játszottak a gyerekek.

Később minden gyereket felkértek, hogy végezzenek kreatív projektet. Egy tíztagú zsűri megállapította, hogy a sótészta csoportba tartozó gyerekek által készített projektek kreatívabb tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a másik csoporté.

Más tanulmányok is összefüggésbe hozták a szabad játékot, különösen az ötletes játékot, a divergens gondolkodás jelentős javulásával.

A szabad játék vagy az önálló játék egy olyan strukturálatlan játékforma, amely arra ösztönzi a gyerekeket, hogy saját játékukat tervezzék meg. A színjátékhoz a gyermeknek el kell képzelnie a forgatókönyveket, majd el kell játszania azokat. Az ilyen típusú játékok szabadsága lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy kreatívak legyenek.

A képzelet táplálja a kreativitást, és egyes tanulmányok azt is megállapították, hogy a kreatív serdülőknek gyermekkorukban általában voltak képzeletbeli barátai.

4. A kommunikáció, a szókincs és a nyelv fejlesztése

A korai játék és a későbbi kommunikációs készségek közötti kapcsolat a kutatásban is nyilvánvaló.

Egy tanulmány azt próbálta megérteni, hogy a kommunikáció hasznot húzhat-e a játékból. A kutatók megfigyelték, mi történt, amikor egy csecsemő elkezdett játszani egy játékkal. Azt találták, hogy ha az anya a játékok manipulálásával és elnevezésével reagálna, a baba – három hónappal későbbi tesztelés után – jobb nyelvtudással rendelkezik.

Egy másik, a Georgiai Egyetem által végzett tanulmány hatvanöt óvodást figyelt meg osztálytermeiben négy hét alatt. Úgy találták, hogy a játék jelenléte, különösen a drámai játék, előrejelzi az olvasás előtti, nyelvi és írásbeli teljesítményt.

A színlelőjáték különösen előnyös, mert lehetővé teszi a kisgyermekek számára, hogy új szókincset gyakoroljanak, amikor beszélnek, és megpróbálnak megérteni másokat. Társas játék közben gyakran viszonozzák egymás szavait és tetteit, hogy megegyezés szülessen.

5. Az impulzuskontroll és az érzelemszabályozás népszerűsítése

Az önszabályozás az iskolaérettség egyik legfontosabb készsége. A jól szabályozott gyerekek képesek kivárni a fordulatot, ellenállni a kísértésnek, hogy tárgyakat ragadjanak meg más gyerekektől, kontrollálják a negatív érzelmeket, és kitartanak a kihívásokkal teli tevékenységekben.

Egy új-zélandi tanulmányban pszichológusok azt vizsgálták, hogyan kezelték a gyerekek a negatív eseményeket színlelt játékok során. Azt találták, hogy azok a gyerekek, akik többet játszanak a gondozóikkal, jobban tudták szabályozni érzelmeiket, és folytatni tudják a játékot.

Az érzelmek szabályozása nemcsak a tanulmányi sikerhez elengedhetetlen, hanem a gyermek fejlődésének pszichoszociális vonatkozásai is. Ez a gyermek társadalmi sikerének erős előrejelzője. Az óvodáskorban a jobb érzelmi kontrollt mutató gyerekek szimpatikusabbak és szociálisan kompetensebbek.

6. Szociális kompetencia és empátia fejlesztése

A játék kulcsfontosságú a gyermekek szociális fejlődésének elősegítésében. A strukturálatlan aktív játék másokkal – beleértve a szülőket, testvéreket és társakat – jelentős lehetőség a szociális készségek fejlesztésére. Játék közben a színlelés, valamint a társakkal való tárgyalás fejleszti a gyerekek szociális készségeit.

A játék lehetőséget ad a gyerekeknek a társas interakció elsajátítására is. Közös játék közben a gyerekek megtanulnak együttműködni, betartani a szabályokat, fejlesztik az önkontrollukat, és általában jól kijönnek másokkal.

A pszichológusok azt találták, hogy az óvodások fantáziajátékának mennyisége és összetettsége jelentősen megjósolta szociális készségeiket és népszerűségüket, valamint pozitív társadalmi aktivitásukat.

A játékos gyerekek általában boldogabbak, jobban alkalmazkodnak, együttműködőbbek és népszerűbbek társaikkal, mint azok, akik kevesebbet játszanak.

Azok a gyerekek, akik többet játszanak, több empátiát is fejlesztenek, ami egy másik lényeges elem, amely fejleszti a szociális készségeket. Az ilyen gyerekek úgy nőnek fel, hogy jobban megértik mások érzéseit és hiedelmeit.

7. Jobb testi és lelki egészség

Azt már tudjuk, hogy a játék elősegíti a gyermek érzelmi fejlődését. Az érzelmi intelligencia létfontosságú a gyermek ellenálló képességéhez és mentális egészségéhez.

A fizikai tevékenységeket magában foglaló játék a motoros készségeket, az erőt, az állóképességet és a fizikai egészséget is fejleszti.

8. Életleckék tanítása

A játék elősegíti a gyerekek problémamegoldó készségeinek fejlesztését.

Amikor a gyerekek színlelt játékban jelenítik meg az élet problémáit, az segít nekik megbirkózni a saját módjukkal a küzdelmekkel. Biztonságos lehetőséget ad a gyerekeknek a készségek és a jövőbeni társadalmi szerepek gyakorlására is.

Amikor a gyerekek különféle szerepeket próbálnak ki, megtanulnak különböző nézőpontokat felvenni, ami tovább segíti őket az absztrakt gondolkodásban.

9. Kapcsolat erősítése a gondozókkal és társakkal

A gyermekeikkel játszó szülők erősebb köteléket alakítanak ki velük. Még az olyan egyszerű játékok is, mint a döghalászat, különleges kötődési pillanattá válhatnak mind a szülők, mind a gyerekek számára. Ezek az interakciók olyan pozitív élettapasztalatokat nyújtanak, amelyek serkentik a gyermekek agyának fejlődését.

Végül, de nem utolsósorban a boldog, játékos pillanatok a legértékesebb ajándékok, amelyeket gyermekeinknek adhatunk.

Utolsó gondolatok a játékról

Mivel a játék elengedhetetlen a gyermek fejlődésében, a játékalapú óvodák jobb tanulási környezetet biztosíthatnak, mint más alternatívák. Az óvoda kiválasztásakor a szülőknek figyelniük kell az órák lebonyolítására, alkalmazzák-e a „játssz a tanulásért” megközelítést, és mennyi szabad játék megengedett. Montessori otthon létrehozása is jó alternatíva.


Previous:

Next: