Korai agyfejlődés gyermekeknél

Statisztikák | Mérföldkövek | Mikor áll le az agy fejlődése | Tapasztalatfüggő | Kritikus időszakok és plaszticitás | Természet vs nevelés | Korai évek

Agyfejlesztés

A kora gyermekkor a hatalmas agyi fejlődés időszaka. A fiatal agy szó szerint megváltoztatja alakját és méretét, válaszul mindenre, amivel a korai években találkozott. Az új környezetek, élettapasztalatok, gondozók és kapcsolatok mind befolyásolhatják az összetett agyi áramkörök bekötését. Ez a szinaptikus kapcsolatok hálózata végső soron meghatározza az agy működését és a viselkedés fejlődését.

Statisztikák

  • A csecsemő agyában születéskor nagyjából 86 milliárd agysejt (neuron) található, szinte az összes neuron, amely az emberi agyban valaha is lesz.
  • Bár egy újszülöttnek körülbelül ugyanannyi idegsejtje van, mint egy felnőttnek, a felnőtt méretének csak 25%-a.
  • A csecsemő idegsejtjeit csak köti össze nagyjából 50 billió idegi kapcsolat, úgynevezett szinapszis, míg egy felnőtt agyban körülbelül 500 billió van belőlük.
  • 3 éves korukra a szinaptikus kapcsolatok száma 1000 billióra nőtt.
  • A gyermek agytérfogata nagyjából 5 éves korára eléri a 90%-os befejezettséget.
  • Felnőttkorban a szinaptikus sűrűség fele akkora, mint egy kétéves kisgyermeké.

A fejlődés korai mérföldkövei

Íme néhány gyermekkori fejlődési mérföldkő:

  • 3. hét a fogantatás után – a magzati agyban megindul a neurontermelés.
  • Születéskor – a hallórendszer érik.
  • 5 hét – tanulás és memóriaformálás.
  • 9 hónap – nagy motoros készségek.
  • 1 év 3 hónap – beszéd.
  • 1,5 év – finommotorika.

Mikor áll le az agy fejlődése

Az agy átlagosan 25 éves kor körül áll le. Bár az egyén agynövekedési pályája némileg változhat, a legtöbb ember egészséges agyfejlődése a 20-as éveik közepén fejeződik be.

A prefrontális kéreg az utolsó agyi régió, amely fejlődik.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az agy abbahagyja a változást.

Agyunkban az összekapcsolódások kialakítása és megváltoztatása egy folyamatos folyamat, amely egész életünkön keresztül zajlik. De ahogy öregszünk, ezt sokkal lassabban teszik.

Az élményfüggő agy

Az emberi agy fejlődésének egyik legszembetűnőbb jellemzője a szinaptikus metszés.

A szinapszisok hálózata gyorsan növekszik az első évben, és a kisgyermekkorban is tovább nő.

Az élettapasztalat bizonyos neuronokat aktivál, új kapcsolatokat hoz létre az idegsejtek között, és megerősíti a meglévő kapcsolatokat, az úgynevezett mielinizációt.

A fel nem használt kapcsolatok végül a szinaptikus metszés során megszűnnek.

A szinaptikus metszés az a neuronális folyamat, amelynek során a fel nem használt neuronokat és szinapszisokat eltávolítják az idegsejtek átvitelének hatékonyságának növelése érdekében. Ez a folyamat a korai gyermekkor és a pubertás közötti szinaptikus növekedés után következik be.

Mivel az élettapasztalatok szó szerint alakíthatják az agyat, a babák rugalmasan alkalmazkodhatnak bármilyen környezethez, amelybe születnek.

Ez azonban azt is jelenti, hogy amit a szülők tesznek vagy nem tesznek meg a kialakuló években, az komoly hatással lehet a gyermek egészséges fejlődésére – lelki és testi egészségére.

Kritikus időszakok és plaszticitás

A korai gyermekkorban a fejlődés ütemezése is fontos. Vannak időablakok, amikor az agy különböző régiói viszonylag érzékenyebbé válnak az élményekre.

A gyermekkori agy fejlődésének ezt az időszakátkritikus időszaknak vagy érzékeny időszaknak nevezik .

Egy kritikus időszakban a szinaptikus kapcsolatok bizonyos agyi régiókban plasztikusabbak és képlékenyebbek. A kapcsolatok a megfelelő gyermekkori tapasztalatok alapján alakulnak ki vagy erősítik meg. A kritikus időszak letelte után a szinapszisok stabilizálódnak és kevésbé képlékenyek.

Például a nyelvtanulás sokkal könnyebb a kisgyermekek számára. Megtanulhatnak egy nem anyanyelvet, és könnyebben megszerezhetik a nyelvtudást a pubertás előtt. A nyelvfejlődés érzékeny időszaka tehát a születéstől a pubertás koráig tart.

Természet vs nevelés a gyermekfejlesztésben

Az agyi architektúra fejlődésének befolyásolása mellett a korai élettapasztalat egy másik jelentős hatással van a gyermek fejlődésére.

Számos tudományos bizonyíték arra utal, hogy az élettapasztalat befolyásolhatja a génexpressziót – a génben lévő információ felhasználásának módját (epigenetika) – egyes esetekben a gének lassításával vagy leállításával, más esetekben pedig a kibocsátásuk növelésével.

Ez az oka annak, hogy az egypetéjű ikrek nem egymás másolatai.

Noha génjeik (DNS-kód) azonosak, epigenetikai markereik születésüktől fogva különböznek, és továbbra is eltérnek egymástól, amint sajátos módon kölcsönhatásba lépnek a környezettel.

Még ennél is fontosabb, hogy ezek az epigenetikai változások tartósak lehetnek, és nemzedékről nemzedékre öröklődnek.

Az ősrégi természet kontra nevelés vitában az epigenetika meglepő középutat kínál.

A gének rendkívül fontosak, de a környezeti tényezők is.

A korai évek számítanak

A gyermekkor a rendkívüli érzékenység időszaka, olyan időszak, amikor a tapasztalatok tartós hatásokat kölcsönöznek.

A mindennapi tapasztalat minőségi tapasztalata nagyon fontos az első években.

A fejlődési eredményeket súlyosan befolyásolhatja, ha a gyerekeket megfosztják az alapvető szociális és érzelmi neveléstől ebben a fejlődési folyamatban.

Ezt különböző kutatások is megerősítik.

Például a tanulmányok azt mutatják, hogy a társadalmi-gazdasági státusz (SES) különbségei eltéréseket eredményezhetnek az agy szerkezetében. A szélsőséges szegénység alacsonyabb szürkeállomány-mennyiséggel és tanulmányi eredményekkel jár.

Utolsó gondolatok az agy fejlődéséről

A neuroplaszticitás és az epigenezis két fő sarokköve a gyermek neurológiai és agyi fejlődésének megértésében a korai években.

Bár nem kell tökéletes szülőknek lennünk (és ki lehet az?), elég jó szülői nevelés óriási jót tehet a gyereknek.

A különböző nevelési stílusok közül különösen a mérvadó nevelés a legjobb nevelési stílus, amely a legjobb eredménnyel jár. A negatív gyermekkori élmények (ACE) viszont mérgező stresszhez és pusztító következményekhez vezethetnek.

A kisgyermekkori nevelés szintén fontos a gyermek kognitív funkcióihoz és növekedéséhez. Ha jó gyermekgondozókat talál, és minőségi óvodát választ gyermeke számára, az hosszú távon a fejlődését is elősegítheti.


Previous:

Next:No