Sportpszichológia 101
Mivel nagyon sok cikkünk és blogunk foglalkozik a gyermekek problémáival és patológiáival, úgy gondoltam, hogy ezen a területen kívülre is kitérek, hogy megvizsgáljam a pszichológia néhány alkalmazását más, kevésbé klinikailag orientált kutatási területeken. A pszichológiának számos alkalmazása létezik a sport világában és a sportteljesítmény javításában, ezért úgy tűnik, ez jó kiindulópont.
Sok minden, ami jobbá tesz egy sportban, a sportág gyakorlásából származik. A pszichológusok régóta tanulmányozzák a tanulást, mind infrahumán fajokon, mint például patkányokon és galambokon, valamint embereken. A laboratóriumi tanulással kapcsolatos ismeretek átadása a terepen való tanulásra a pszichológia egyik legizgalmasabb területe volt és az is. Sportpszichológusok, például Robert Rotella, Ph.D. és a Golf is Not a Game of Perfect című könyve szemléltették, hogy a pszichológiai fogalmak milyen szerepet játszhatnak a játék, és remélhetőleg a játék élvezetének javításában.
A sportteljesítmény másik fontos szempontja a motiváció. Ismételten, a pszichológusok az évek során számos különböző típusú állatban, valamint az emberben vizsgálták a motivációt. A motiváció kulcskérdés a játékosoknál, de fontos szempont a játékosok edzésében is. Szinte minden sikeres edzőről elmondható, hogy egyben jó motivátor is. Vannak-e módok a motiváció mérésére és tanítására azoknak, akiknek hiányoznak ezek a technikák? A sportpszichológusok lelkes „igen”-nel válaszolnának!
Az edzési rendek és programok betartása szintén a sportpszichológia szempontja. Vagyis ha bemutatunk egy leendő sportolónak egy sikerprogramot, hogyan tudjuk ezt a programot a legjobban úgy bemutatni, hogy a sportoló kövesse azt a célt, amelyre annyira vágyott? Vannak-e olyan módszerek, amelyek segítségével megjósolható, hogy ki fog a legjobban reagálni a napi és a minden másnapi edzésekre, diétákra és edzési rutinokra, amelyek több sportoló sikerét biztosíthatják? Megint vannak, és ezt dokumentálták is. 
A figyelem, az összpontosítás és a jobb gondolkodás szintén a pszichológia területe, és ezeken a területeken is sok munka történt. Egy korábbi cikkben arról beszéltem, hogy a biofeedbacket és a neurofeedback-et hogyan használták fel a golfban való helyezés és a koncentráció elősegítésére. Dr. David Wright hasonló technikákat és visszajelzéseket alkalmazott az egyensúlyra vonatkozóan, hogy segítsen a golfozóknak megtanulni, hogyan tudják jobban irányítani a kilengéseket, és a golf kognitív oldalával kapcsolatos munkája sok golfozónak segített leküzdeni azokat a gondolkodási hibákat, amelyek megakadályozták az optimális teljesítményt. (a munkájával kapcsolatos további információkért tekintse meg kiváló webhelyét .)
Az optimizmus a pszichológia olyan területe is, amelyet meglehetősen alaposan tanulmányoztak (lásd Martin E. P. Seligmann terjedelmes munkáját ezen a területen). Az ezen a területen végzett munka ismét azt mutatta, hogy az embereket meg lehet tanítani optimistábban gondolkodni, és az értékelési skálákon optimistább eredményt elérő csapatok gyakrabban térnek vissza és nyernek meccseket vereség után, mint azok, akik pesszimistábban szereznek gólt. tartományok. Ha más dolgok nem változnak, egy optimista csapat valószínűleg legyőzi a pesszimista csapatot. Micsoda megállapítás!
Egy másik érdekes megállapítás a sportpszichológia kognitív területéről, hogy azok, akik nem teljesítenek optimálisan a sportban, gyakran olyan dolgokra összpontosítanak, amelyeket nem tudnak befolyásolni, mint például egy játék kimenetele, lövés, ütés vagy ütés, szemben azokkal a változókkal, amelyek közvetlen irányítása alatt állnak. Az utóbbiakat gyakran „folyamat” változóknak, míg az előbbieket „eredmény” változóknak nevezik. Így annak a kosárlabdázónak, aki szabaddobást lő, és túlságosan a végeredményre, azaz a szabaddobásra koncentrál, profitálhat abból, ha megtanítják neki a lövés előtti rutint, amely inkább a szabaddobás folyamatára összpontosít. Az ilyen lövés előtti rutin magában foglalhatja a fókuszálást arra, hogy pontosan hol helyezi el a lábát, amikor fellép a szabaddobás vonaláig, adott számú labda csepegtetése a lövés előtt, adott módon lélegezve vagy meghatározott számú alkalommal, mielőtt. minden szabaddobásból stb.
Mondjuk ötszöri csepegtetés után a darabot arra utasították, hogy vegyen egy mély lélegzetet, vagy összpontosítson testének egy bizonyos részére, amely továbbra is az ő közvetlen irányítása alatt álló dolgokra koncentrál. Ezután a játékost arra utasították, hogy válasszon célpontot a lövéshez, engedje el a labdát egy bizonyos ponton, majd dolgozzon ki egy szabaddobás utáni lövési rutint, amelyet gyakran gyakorolnak. Aztán, amikor jön a nagy játszma, a játékos nem azon gondolkodik, hogy sikerül-e vagy kudarcot vallani, hanem arra, hogy milyen jól hajtja végre a közvetlen irányítása alatt álló viselkedéseket. Számos tanulmány (lásd például a Wright Balance webhelyét) dokumentálta az ilyen megközelítések hatékonyságát a kosárlabda szabaddobások, mindenféle golflövés, a baseballban való dobás, a teniszezés és a különféle tevékenységek más sportágakban.
Pennebaker A fizikai tünetek pszichológiája (1982) olyanokkal is kiválóan dolgozik, akik csak egészségesebbek akarnak lenni, de nem feltétlen gyújtják fel a világot sporttudásukkal. Például Pennebaker azt találta, hogy egy egyetemi testnevelés osztály diákjai sokkal messzebbre tudtak futni egy olyan tornateremben, amelynek falai élénk színű és szórakoztató falfestmények voltak, mint egy olyan tornateremben, amelynek csak fakó szürke falai voltak, és semmi sem volt rajta. őket. Pennebaker úgy érvelt, hogy ha semmi nem terelte volna el a figyelmet a megnövekedett pulzusszámról, a nehezebb légzésről stb., amit a diákok tapasztaltak az unalmas edzőteremben, akkor nagy valószínűséggel gyorsabban érzik magukat fáradtnak. Mint ilyen, úgy tűnik, vannak olyan esetek, amikor jobb, ha nem vagyunk ennyire belsőre összpontosítva, ami szinte ellentmond annak, amit az előző bekezdésben tárgyaltunk (lásd fent). Az idő többet árul el az optimális időpontokról és a belső tényezőkre való összpontosítás módjairól, illetve arról, hogy mikor kell a külső tényezőkre összpontosítani.
-
Főiskola:Az ABC újratanulása Szemben a középiskolával, ahol az olvasási feladatok legfeljebb fél órát vettek igénybe, az egyetemi feladatok sok időt és nagy tudást igényelnek. Gyakran el kell döntenem, hogy mennyit csináljak a feladatokból, míg a kö -
A nyár hangja egy kis pánik és rettegés érzését okozza? Tegyen fel olyan kérdéseket, mint:„Mit csináljak a gyerekeimmel?” és „Hogyan maradok kapcsolatban más anyákkal?” töltse el az eszét? A nyár elszigetelődést, szabadságot, strukturális hiányt és -
Míg sok szülő az óvodához fordul, hogy visszatérjen a munkaerőpiacra, az óvodák fő előnye abban rejlik, hogy képes elősegíteni a 6 év alatti gyerekek fejlődését. Az óvoda kiválasztása könnyű feladat, de a sokféle filozófia mellett az ideológiák kutat
