Nemet mondó kisgyermekek

Nemet mondó kisgyermekek

Jó ötlet!

Gondolj bele, milyen nehéz lenne egy óriási házban élni – túl magas székek, asztalok és mosdókagyló, túl nehéz fiókok, túl meredek lépcsők. Ha otthonát gyermekbarátabbá teszi, kicsije függetlenebbé, találékonyabbá és kevésbé frusztráltabbá válik.

A nem szó kimondása a kisgyermek létének elengedhetetlen része. Az ilyen korú gyerekeket a saját döntéseik meghozatalának, az autonómságnak és a világuk irányításának igénye hajtja, és ezeket az igényeket a nem szóval fejezik ki. Ha te vagy egy kisgyermek szülője, hallhatod reggel, délben és este.

Ne próbálja lebeszélni a kicsikét, és ne tiltsa meg. A „nem” nem kötelező. Az ilyen korú gyerekekkel azonban lehet dolgozni. Ha ösztönzi az autonómia és a hatalom érzését, csökkenti a „nem”-ek számát a családjában. Íme néhány javaslat:

  • Adjon választási lehetőségeket gyermekének, hogy úgy érezze, irányítja világát. – Almalé vagy sárgarépalé? „Szeretnéd, ha besegítelek a babakocsiba, vagy megcsinálod magad?”
  • Ösztönözze a függetlenséget azáltal, hogy hagyja, hogy maguk végezzenek dolgokat, és úgy alakítsák ki környezetüket, hogy tudják. Ez azt jelentheti, hogy a játékokat kukákba kell helyezni, a vízhez szükséges poharakat alacsony polcokon kell tartani, a székleteket a mosdókagyló mellé kell tenni, és általában gyermekbarátabbá kell tenni otthonát. Nehéz a kisgyerekeknek olyan tehetetlennek lenni, mint amilyenek – hadd kísérletezzenek. (Hagyd, hogy kísérletezzenek, de ne mondj le a felügyeletedről. Győződjön meg róla, hogy a kísérletezés biztonságos körülmények között zajlik.)
  • Regisztrálja gyermekét asszisztensnek. Hagyja, hogy gyermeke részt vegyen a családi munkában, és úgy érzi, hogy szüksége van rá, és hatalmasnak érzi magát abban, hogy segíteni tud.
  • Ne várja el gyermekétől, hogy mindig kedves legyen, és ne vegye személyesen a „nem”-et. Gyermeke nem dacos, dühös vagy negatív – ő egy kisgyermek, aki „nem”-et mond.