• Babák
• Családalapítás
• Gyermekek
• Általános szülői tudnivalók
• Újszülöttek
• Tinédzserek
• Kisgyermekek
• Terhesség

Bevezetés az autizmusba

Bevezetés az autizmusba

Mi az autizmus?

A Nemzeti Pszichiai Egészségügyi Intézet (NIMH) szerint 1943-ig nem volt név az autizmusra, amikor dr. Leo Kanner a Johns Hopkins Kórházban végzett tanulmányt a zavarról, és „korai gyermekkori autizmus” névvel látta el. Az autizmus enyhébb formája Asperger-szindrómmá vált ismert, a német tudós, dr. Hans Asperger neve után.

Az NIMH az autizmust és az Asperger-szindrómát öt ismert fejlődési zavar közül kettőnek írja le, ezeket a leginkább „autizmus-szpektrombis zavarok” (ASZ) néven emlegetik. Minden zavar a szpektromon bizonyos mértékű kommunikációs és társadalmi interakciós zavart, valamint korlátozott, ismétlődő viselkedésmintákat mutat. Bár a legtöbb eset 3 éves korig diagnosztizálódik, néhány esetet már 18 hónapos korban is felismernek. Az orvosok remélik, hogy végül a legtöbb esetet már 1 éves korban lehet lesz azonosítani.

A figyelmeztető jelek

Bármilyen autizmust jelező jel, amit a gyermek mutat, elegendő ahhoz, hogy szakember által vizsgálják, aki a zavarral foglalkozik. Az autizmus több figyelmeztető jelet is mutathat, amelyek legkorábban a szülők szoktak észrevenni. A korai diagnózis elengedhetetlen a gyerek segítésében a terápiás beavatkozásokkal, és hatalmas hatással lehet a tünetek csökkentésére, de a kezdeti jeleket a szülők és a gondozók gyakran figyelmen kívül hagyják. Az NIMH becslése szerint csak 50%-a a zavarrral élő gyerekeknek kap diagnózist óvodás kor előtt.

A gyermekeknél az autizmus korai figyelmeztető jelei már a születéstől mutathatják magát, mint a válaszolás hiánya, vagy egy tárgyra való rögzült figyelem nagyon hosszú ideig. Máskor a jelek olyan gyerekeknél jelentkeznek, akik eddig normálisan fejlődtek. Sok esetben 12–36 hónapos kor között a gyerekek furcsán kezdenek viselkedni, elutasítják az embereket, és úgy tűnik, elveszítik a már megszerzett nyelvi és társadalmi készségeiket. Ez hirtelen történhet, vagy a gyerekek stagnálnak, így a hiányzó fejlődés nyilvánvalóbbá válik, mert a társadalmi és kommunikációs készségeik elhagyják a koruknak megfelelő gyerekeket. Például, ha egy egyébként barátságos és beszédes kisgyermek hirtelen visszahúzódó, hallgatag, önkárosító vagy közömbössé válik, a szülők vizsgáltassák. Ezek a tünetek súlyossága az autizmus-szpektromon változik: enyhétől – Asperger-szindróma –, súlyosig – autisztikus zavar.

A gyerekek, akiket az autizmus-szpektromon diagnosztizálnak, társadalmi interakciókban és verbális, nem verbális kommunikációban fejlesztési késedelmet mutatnak, valamint ismétlődő viselkedést. Hogyan jelentkeznek ezek a tünetek, az minden gyermekben más, de mindegyik belefér az ASZ általános tüneteibe. Az NIMH összegyűjtotte a konkrét jeleket, amikre figyelni kell, ha a szülők gyanítják, hogy a gyermekük ASZ jeleket mutat:

• 1 éves korig nem bámul, nem mutat, nem csinál értelmes gesztusokat
• 16 hónapos korig nem beszél egy szót sem
• 2 éves korig nem kapcsol két szót
• Nem reagál a nevére
• Elveszti a nyelvi vagy társadalmi készségeket
• Rossz a szemkontaktus
• Túlzottan sorakoztatja a játékokat vagy más tárgyakat
• Egy konkrét játékhoz vagy tárgyhoz ragaszkodik
• Nem mosolyog
• Időnként hallássérültnek tűnik

Diagnosztika

Az NIMH szerint az elmúlt 15 év bizonyítékai azt mutatják, hogy az intenzív korai beavatkozás legalább két óvós évig javítja a többség ASZ-s gyermekének prognózisát. A diagnózisstellunghez a szakemberek bizonyos viselkedésjellegzetességeket keresnek. A gyereknek legalább az egyik területen (kommunikáció, szocializáció, korlátozott viselkedés) 3 éves kor előtt kell mutatnia problémákat.

Az ASZ diagnosztizálása két szakaszban történik. Az első szakasz a rendszeres ellenőrzés során zajlik, amely fejlesztési szűrő tesztet tartalmaz. Ha bármilyen ASZ-re utaló jel megjelenik, a gyermekorvos további vizsgálatot kér egy csapat által, amely pszichológust, neurológust, pszichiátrost és beszédterapeuta tartalmaz. A szakemberek neurológiai és genetikai vizsgálatokat, valamint kognitív és nyelvi teszteket végeznek. Az Autizmus Genetikai Forrás Csere (AGRE) szerint a tesztek közé tartozhat az Autizmus Diagnosztikai Interjú, Revizált változat (ADI-R) és az Autizmus Diagnosztikai Megfigyelési Ütemterv (ADOS-G). Az ADI-R egy strukturált interjú a gondozóval, ami több mint 100 elemet tartalmaz négy fő tényezőre: a gyermek kommunikációja, társadalmi interakciója, ismétlődő viselkedése és a tünetek kezdeti kora. Az ADOS-G egy megfigyeléses alapú értékelés, ami azokat a kommunikációs viselkedéseket keresi, amelyek az ASZ-s gyerekeknél általában hiányoznak, abnormálisak vagy késnek.

Az NIMH egy másik tesztet is említ, a Gyermekkori Autizmus Értékelési Skálát (CARS), ami a gyermek testmozdulatait, a változáshoz alkalmazkodását, a hallásra adott választ, a verbális kommunikációt és az emberekkel való viszonyát értékeli. A gyermeket egy skálán értékelik, az adott korú gyerekek tipikus viselkedéséhez képest. Ez a tesztet leginkább 2 éven felüli gyerekeknél használják.

Miután a szakemberek csapat végzett ezekkel a tesztekkel, a diagnózis általában megáll, és a kezelési lehetőségeket fel lehet fedezni.

Kezelési lehetőségek

Hogy egy konkrét kezelés mennyire hatásos, az gyermektől függően változik, de a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a korai beavatkozás fontos, és a legtöbb ASZ-s gyerek a legjobban strukturált, specializált programokra reagál. Az Autizmus Társulása Amerikkában (ASA) a szülőknek javasolja a következő kérdéseket, amikor egy kezelési lehetőséget értékelnek:

• A kezelés káros hatással lesz-e a gyermekre?
• Hogyan hat a kezelés sikertelensége a gyermekre és a családra?
• Tudományosan validadálták-e a kezelést?
• Vannak-e megadott értékelési eljárások?
• Hogyan integrálódik a kezelés a gyermek jelenlegi programjába?

Egy széles körben elfogadott kezelési forma az Alkalmazott Viselkedéselemzés (ABA). Az Mentális Egészség: A Főorvos Jelentése szerint a kutatások bizonyították, hogy ez a módszer csökkenti a helytelen viselkedést, és növeli a kommunikációt, a tanulást és a megfelelő társadalmi viselkedést. A kezelés alapja az intenzív, egy-a-egyben zajló gyermek–tanár interakció 40 óránként hetente, és a kívánatos viselkedések megerősítésére fókuszál.

Egy hatékony ASZ-s gyerek program a gyermek érdeklődési köreire épít, kiszámítható időrendet és határozottan strukturált tevékenységeket kínál. A viselkedésmegerősítés és a szülői bevonás mindkettő kulcsfontosságú tényező bármely program sikerében. Az ideális program a gyermek konkrét késedelmes területein segít, miközben az erősségeinek fejlődését is ösztönzi. Minden program egyedinek kell lennie az egyén igényei szerint, és nincs olyan program, ami minden ASZ-s gyermeknek működne. A terápiákról részletesebben olvashat a alternatív kezelésekről szóló cikkben.