Gyermeke agyi erejének nyújtása

Gyermeke agyi erejének növelése

Az óvodai időszakban az egyik módja annak, hogy a szülők segítsék gyermekük gondolkodásának fejlődését, ha rámutatnak azoknak a tárgyaknak a sajátosságaira, amelyekhez a gyermek spontán módon nem foglalkozik. És bár a három és négy éves gyerekek általában eléggé képesek a cél felé vezető egyszerű lépések sorozatát követni, sokkal nehezebben tudják szem előtt tartani a nagyobb képet, és szem előtt tartani a végső célt. Nagyon hasznos lehet emlékeztetni őket arra, hogy mit próbálnak elérni, és felfrissíteni az emlékezetüket a feladatot irányító szabályokról vagy elvekről. Ennek ellenére több kutató úgy véli, hogy három és öt éves koruk között a legtöbb gyerek képes elkezdeni reflektálni tapasztalataira, és ezért készen áll olyan kulcsfontosságú készségeik fejlesztésére, mint az előrejelzés, az eredmények ellenőrzése, az önellenőrzés és a valóság tesztelése.

Saját gyermeke gondolkodási készségeinek fejlesztéséhez a következő mutatók hasznosak lehetnek:

  • Végezzen olyan feladatokat, amelyek lehetővé teszik, hogy együtt gondolkodjon gyermekével. Győződjön meg róla, hogy hangosan gondolkodik:"Mit kell tennünk ezután?" "Hasonlít az, amit most csinálunk, bármely más problémához, amelyet a múltban megoldottunk?" – Álljunk meg egy pillanatra, és gondoljuk át, hogyan állunk. – Mit próbálunk itt csinálni? „Tehetünk bármit a jobb fejlődés érdekében?”
  • Mindig azzal kezdje, hogy segít a gyermeknek újra összefoglalni, hogy mit tud egy témáról vagy problémáról, hogy releváns linkeket és kapcsolatokat tudjon létrehozni, és kontextust adjon a feladatnak. A gondolattérképek erre kiválóak.
  • Segíts gyermekének olyan tervet megfogalmazni, amely lehetővé teszi számára, hogy produktív lépések sorozatával elérje a végső célt. Hogyan fogja megbirkózni a feladattal? Milyen akadályokba ütközhet? Hogyan fog bánni velük?
  • A négy kulcsfontosságú metakognitív készség fejlesztése:előrejelzés, ellenőrzés, megfigyelés és értékelés.
  • Segítsen gyermekének, hogy megértse, miért releváns egy adott probléma vagy készség elsajátítása az élete szempontjából, és hogyan kapcsolódik az, amit tanul, azzal, amit már tud.
  • Mindig bátorítsa gyermekét, hogy értékelje saját teljesítményét. Mi volt nehéz a feladatban? Mi segített? Mit tanult a hasonló feladatok jövőbeni megközelítéséről?
  • Általános szabály, hogy ahelyett, hogy útmutatást adna vagy egyszerű válaszokat adna, tegyen fel kérdéseket gyermeke gondolkodásának támogatására vagy provokálására. Az olimpiai érmes és edző, David Hemery megjegyzi:"Ha kérdéseink jobban tudatosítják őket és önfelelősségüket, akkor valószínűleg megnő a fiataljaink önbizalma."
  • Bátorítsa gyermekét, hogy beszéljen magában, miközben egy feladatot megold, így jobban tudatában lesz saját gondolkodási folyamatainak.
  • Vigyázzon, nehogy túlzottan felszólítson. A gyerekek akkor tanulnak a legjobban, ha kitalálnak valamit maguknak. Ha túl gyors egy hasznos kérdéssel vagy emlékeztetővel, akkor rá fognak támaszkodni, hogy megcsinálja helyettük a gondolkodást.
  • Győzd meg gyermekét, hogy ne rohanjon. Az önismeret, a megfigyelés és az elmélyült reflexió nem valósulhat meg, ha gyermeke mindig siet a végére. Sokkal nagyobb eséllyel követ el figyelmetlen hibákat is. Mutasson be jó szokásokat, és mutassa be, hogy néha fontos időt szakítani, ha valóban meg akar érteni valamit.
  • Végezetül mindig segítsen gyermekének azonosítani és kifejezetten megjelölni azokat az alapelveket, stratégiákat vagy szabályokat, amelyek elősegítik a feladat teljesítését. Ez lehetővé teszi gyermeke számára, hogy problémamegoldó készségek repertoárját építse fel. Fejlessze a francia matematikus és filozófus, René Descartes gondolkodásmódját, aki megjegyezte:"Minden megoldott probléma szabály lett, amely később más problémák megoldására szolgált." A gyerekek gyakran anélkül következtetnek és alkalmaznak elveket, hogy tudatában vannak annak, hogy így tesznek, így kevésbé valószínű, hogy más helyzetekben is alkalmazhatják azokat.

Previous:

Next: