Gondoskodó reflektorfényben:5 kérdés Uchechukwuval

Uchechukwu ("UC") több mint 10 éve professzionális dada és háztartásvezető, aki minden korosztályú, többszörös és speciális igényű gyermekekkel dolgozik. Ő az egyik legtermékenyebb írónk a Care.com közösségi oldalon. Megittunk egy kávét, hogy többet megtudjunk róla, gondoskodó bölcsességéről, és arról, hogy mi készteti őt a közreműködésre.

1. Miért kerültél a gondozásba?

12 éves koromban kezdtem el gondozni. Egy családi barátom adta az első fizetett bébiszitter munkámat, majd egy szomszéd. Rájöttek, hogy jóban vagyok a gyerekekkel, ezért a körükben lévő családokhoz irányítottak. Szóval, ami időnkénti bébiszitternek indult, visszatérő fellépéssé vált, és ez a fellépés kivirágoztatta a karrieremet.

Az egyik legnagyobb ok, amiért ezt a munkát végzem, mert egyszerűen szeretek gyerekekkel foglalkozni. Szeretek részese lenni a mérföldköveiknek – például részese lehetek a baba fejlődésének a búgástól a beszédig, a kúszásig a járásig és minden, ami a kettő között van. Az, hogy az ő életüket gazdagíthatják, az enyémet is gazdagítja.

2. Mesélnél egy családról, akivel együtt dolgoztál, és aki valóban hatással volt az életedre? Mitől lettek olyan nagyszerűek?

Közel 6 éve vagyok a munkáltatómmal, és olyanok, mint a családom. Szerencsés vagyok, hogy ilyen pozitív és szép kapcsolatom van mindegyikükkel:a szülőktől a gyerekeken át egészen a nagyszülőkig a család mindkét oldalán.

Ez az, amivel sok gondozó és család nem rendelkezik, ezért tudatában vagyok, és hálás vagyok, hogy milyen szerencsés vagyok. Ami ezt a családot olyan nagyszerűvé teszi, az az a tény, hogy rendkívül tisztelnek engem, mint embert és szakembert; az érzés kölcsönös! Nincs hatalmi harc, negatív energia vagy ésszerűtlen elvárások. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy mit kell hoznunk ebbe a partnerségbe, és ezt szeretettel, tisztelettel és egymás jólétének szem előtt tartásával tesszük. Emellett bármiről beszélhetek velük, ők pedig bármiről. Itt nincs tojáshéjon járás! Lényegében az a tudat, hogy mennyire értékelnek és támogatnak engem, arra késztet, hogy a legjobb legyek, és a legjobbat nyújtsam nekik.

3. Milyen tanácsot adna más gondozóknak és családoknak, akik olyan kapcsolatban reménykednek, mint az Öné?

Elvégezheti a háttérellenőrzést, feltehet millió kérdést, és felhívhatja a referenciákat, de ez csak a felszíni dolog. Nem fest teljes képet arról, hogy ki egy személy, vagy milyen képességei (és korlátai) vannak szakemberként. Azt sem árulja el, hogy milyen lesz a család, ha csatlakozik a háztartáshoz. Ezt szem előtt tartva az első számú tanácsom az, hogy bízz magadban és kövesd az intuíciódat – tudod, hogy ezt az érzést hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni. Van ez a „dolog”, amit akkor érzek, amikor találkozom egy családdal, akivel tudom, hogy jól fogok kapcsolódni, vagy elmegyek tőle. Nehéz szavakba önteni, de szinte olyan, mint a megfelelő partner megtalálása. Amikor néhányszor figyelmen kívül hagytam azt a „dolgot”, amit éreztem, csalódott voltam. Szóval, nem tudom elégszer elmondani – hallgass magadra, bízz az ítélőképességedben, és kövesd az intuíciódat!

Másodszor, szabadon és gyakran kommunikálj. Az őszinte párbeszéddel sok jót lehet elérni, mint ahogy sok hiányosság is elkerülhető vagy javítható, ha mindkét fél le tud ülni és szabadon, tiszteletteljesen beszélni. Ha már a tiszteletről beszélünk, a harmadik tanácsom az, hogy a partnerséget tiszteletteljes alapokra építse. Ne elégedjen meg olyan megállapodással, amely megkérdőjelezi feddhetetlenségét, értékét és józan eszét.

Végül adjon esélyt partnerségének arra, hogy szervesen és hitelesen fejlődjön. A jó dolgokat nem lehet erőltetni! És persze légy hajlandó belefektetni a munkába. Ne várja el azt, amit nem tud adni, és ne feledje, hogy a partnerség csak akkor tud virágozni, ha minden érintett fél ALL IN.

4. Több mint 70 elképesztő választ írt ezen az oldalon feltett kérdésekre. Miért járul hozzá?

Hozzájárulok, mert szeretek tudást és információt megosztani másokkal, és tanulni is tőlük. Szánok rá időt, amikor választ írok, mert úgy érzem, hogy bármit érdemes megtenni, azt érdemes jól csinálni. Ezért, ha beleteszem a két centemet, meg kell győződnem arról, hogy ez valami informatív és hasznos. Nagyon szeretem olvasni mások véleményét is, mert a különböző vélemények és ötletek hozzájárulnak ahhoz, hogy a Care Community működőképes legyen.

5. Ok, utolsó kérdés:Mik a reményei és álmai a gondozási ágazattal kapcsolatban?

Várom a napot, amikor a társadalom felismeri, hogy a gondozók jelentik azt a szálat, amely sok családot összeköt. Egyszerűbben fogalmazva:a gazdaság és a társadalom mozgatórugói. Az a tény, hogy több millió szülő nem tudna otthonán kívül dolgozni (sőt, rövid időre kilépni) a gondozók támogatása nélkül, azt mutatja, milyen értékesek a gondozók! Az ilyen elismerés egy lépés lesz a helyes irányba.

Továbbá azt kívánom, hogy minél több család kapjon oktatást arról, hogy miről is szól a gondozás – a felvételi gyakorlattól az ellátások fontosságáig, a gondozó elsődleges feladataiig és így tovább. Az olyan juttatások, mint az egészségbiztosítás, a túlóradíj stb., hallatlanok ezen a területen, és ennek oka részben az oktatás, a források és a támogatás hiánya. Ideje ezen változtatni! Az iparágnak meg kell határoznia bizonyos szabványokat/határokat, mert a „bármi megy” modell, amelyen eddig működik, nyilvánvalóan nem működik.

Végezetül, ugyanilyen lelkesen várom, hogy több oktatási eszköz, forrás és képzés álljon a gondozók rendelkezésére. Az ipar előtt álló egyik kihívás az a tény, hogy bárki felébredhet és elkezdheti a gondozást. A világos szabványok és a képzés hiánya leértékeli a gondozási munkát, ami viszont leértékeli az ipart. Elég nehéz megbirkózni azokkal a családokkal, akik úgy gondolják, hogy a gondozók nem sokat érdemelnek, mivel „gyerekeket figyelnek”. Tehát tiszteletreméltó szerkezetre és tanúsítványra van szükségünk ahhoz, hogy kimondhassuk – figyelj világra, a gondozók igazi szakemberek, akiknek értékes és értékes. Fontos, hogy legyenek olyan képzési/minősítési programok, amelyek meg tudják különböztetni az igazi szakembereket az átlagosaktól, újradefiniálják a gyermekgondozás lényegét, és alapvetően segítik a gondozókat abban, hogy kimagaslóan teljesítsenek munkájukban, és jó jövedelmet is keressenek.

További gondozói reflektorok

OLVASD EL: Yoselin története

OLVASD: Elaina története


  • Ha szülő vagy, a gyerekeiért aggódni teljes időmunka. Ám a politikai zűrzavar és az éghajlatváltozás közelgő veszélyének korában úgy tűnik, az emberek jobban aggódnak, mint valaha. A szülők és a leendő szülők valóban félnek attól, hogy mit hoz a jövő
  • Gyerekek számára finoman kezdődik – egy kis szipogás, kóbor köhögés –, de ha Ön szülő vagy gondozó, akkor tudja, mi jön:megfázás. Köhögés. Vagy ha az univerzum különösen szúrósnak érzi magát, akkor a kettő kettős összecsapása. Általánosságban elmondh
  • Tudományosan (nem) bizonyított tény, hogy az első kérdés, amelyet a terhesség bejelentése után feltesznek, - Fiút vagy lányt remél? Bár kétségtelen, hogy legfőbb gondja az egészség megőrzése, boldog baba, kicsi van, kicsi az esélye annak, hogy az egy