Bízzon az ösztöneiben, amikor gondozót alkalmaz

Semmi sem fontosabb, mint megvédeni gyermekeit a bajoktól. Ez a szülői nevelés legnagyobb felelőssége. Ha a szülők gondozóra bízzák gyermekeiket, az a gondozónő legnagyobb felelőssége is. Legyen nyitott, amikor dajkát vagy védőnőt alkalmaz, közölje a biztonsági aggályait, és rendszeresen megerősítse azokat. Még akkor is, ha potenciális dajkájának rengeteg tapasztalata van, jó ajánlások vannak, és papíron minden jónak tűnik, hallgasson a belső hangjára. Ha azt jelzi, hogy valami elromlott, bízzon benne!

Tudjon meg többet az ösztönökről és arról, hogy mit kell tennie, ha úgy érzi, hogy valami nem stimmel. A szakértők öt kulcskérdést mérlegelnek, amelyeket érdemes feltenned magadnak az ösztönökről.

1. Bízhatsz az ösztöneidben?

Kathy Kolbe, az emberi ösztönök szakértője és a „Powered by Instinct:5 Rules for Trusting Your Guts” című könyv szerzője azt mondja, hogy „ösztöneink ritkán tévednek”. Ami pedig az anyai ösztönt illeti, a kezdeti benyomásaid nagyobb hatással lesznek arra, hogyan reagálsz egy személyre vagy helyzetre.

„Az anyai ösztön nem mítosz vagy egyszerű kifejezés” – mondja Chinthani Perera-Lunemann, gyermekgondozási szakértő és a Mom to Moms Advisor alapítója. „Ez tudományos tény, és okkal létezik a való világban. Ha egy dajka meginterjúvolásakor úgy érzi, hogy valami nem stimmel, vagy nem stimmel, ne hagyja figyelmen kívül – ez az ösztöne, amely a gyermek védelmében hat.”

2. Miért olyan sokan másodlagosan sejtik az ösztöneiket?

Kolbe megjegyzi, hogy nehéz különbséget tenni a belső, ösztönös üzenetek és az olyan üzenetek között, amelyeket gyermekkorunktól kezdve zúdítottak belénk. „Ezt a belső hangot gyakran olyan üzenetek rögzítése váltja fel, amelyeket már kiskorunktól kezdve belénk fúrtak” – mondja.

A másik ok, amiért sokan nem hallgatnak a belső hangra, az az, hogy a félelem attól, hogy bolondnak, ítélkezőnek vagy elhamarkodottnak tűnnek, felülkerekedik a cselekvésre való késztetésen. Ramani Durvasula, a Los Angeles-i Kaliforniai Állami Egyetem pszichológiaprofesszora megjegyzi, hogy „túl gyakran „kibeszéljük magunkat” az ösztöneinkből – úgy érezzük, hogy „túl kritikusak, túl ítélkezők” vagyunk – és ezek gyakran híres utolsó szavak. Agyunk azon képessége, hogy kiszűrje a környezeti károkat, egészen csodálatos lehet.”

3. Tartanom kell magam attól, hogy bízzak az intuíciómban?

„Általában az ösztönök egy ébresztő arra, hogy valami nem egészen úgy tűnik, és még nem találkoztam olyan személlyel, aki azt mondta volna:„Golly, bárcsak ne bíztam volna az ösztöneimben” – mondja Durvasula, hozzátéve. hogy „amikor a gyerekekről van szó, a konzervativizmus oldalára tévedés – a túlzott óvatosság, különösen, ha külső gondozókról van szó – csak józan ész. Az összes házi feladatot elvégezheti valakivel, de ha a pókérzékei azt mondják:„Ez nem jó”, akkor nemcsak a kommunikáció kritikus, hanem néha csak bele kell ugrani.”

Ennek ellenére, ha azon kapja magát, hogy folyamatosan visszautasítja a gondozókat, és túlzottan gyanakvó lesz mindenkivel szemben, akivel találkozik, előfordulhat, hogy értékelnie kell a reakcióit.

„Kezdje azzal, hogy felteszi magának a kérdést, hogy ez valóban a gondozókkal kapcsolatos ösztön, vagy valami mással kapcsolatos valódi konfliktus” – javasolja Durvasula, és olyan okokra hivatkozik, mint az anya szerepének elvesztése vagy a munkába való visszatéréssel kapcsolatos ambivalencia, mint lehetséges kiváltó ok. „Azonban nagyjából – ezek az ösztönök mondanak nekünk valamit –, tehát bízz bennük.”

4. Hogyan reagáljak a bélreakciókra?

„Egyes érzések akkor merülnek fel, amikor egy dajkával vagy gondozónővel interjúztatunk az általuk adott válasz vagy a kézbesítés módja miatt” – mondja Perera-Lunemann. „Az interjú során ügyeljen arra, hogy legyen alapos. Tegyen fel további kérdéseket, és kérjen további magyarázatot, ha nem érti teljesen a választ vagy a megközelítést.”

Ha továbbra is nyugtalan vagy, miután kérdéseket tett fel és kommunikál, Debra Smiley Holtzman, a gyermekbiztonsági szakértő és a „The Safe Baby:Útmutató az otthoni biztonsághoz és az egészséges életmódhoz” című könyv bestseller szerzője szerint:„Bízzon mind a fejed, mind az érzéseid. Ha a bélrendszere azt mondja, hogy valami nincs rendben, ne alkalmazza és/vagy használja tovább ezt a személyt gyermeke megfigyelésére.”

5. Hogyan közvetíthetem gondozómnak a még mindig fennálló aggodalmait?

A kommunikáció kulcsfontosságú, és soha nem szabad feltételeznie, hogy gondozója úgy értelmezi a biztonságot, ahogyan Ön. Durvasula azt javasolja a szülőknek:„Írja ki az egészet, és írja le az egészet. Maradjon rendszeres kapcsolatban mindaddig, amíg meg nem bizonyosodik arról, hogy megfelelnek a követelményeknek. Idővel az ösztöneid lehetővé teszik az elengedés finom táncát – de kezdetben – a túl sok információ rendben van.” Durvasula egyik fő pontja, amelyet hangsúlyozza, soha nem feltételez. „Azokban a tisztázatlan kommunikációs terekben történnek problémák. És ha valami nem jó, azonnal foglalkozzon vele, ez az egyetlen módja annak, hogy tartós változást hozzunk létre.”

Az alapos háttér-ellenőrzések, referenciák vagy akár a próbanapok ellenére, amikor otthon tartózkodik, és megfigyel egy új ülnököt, ha belső ösztöne még mindig vörös zászlókat lenget, nem szabad figyelmen kívül hagynia. Végtére is, semmi sem fontosabb, mint annak biztosítása, hogy gyermekei teljes biztonságban legyenek.


Previous:

Next: