Redshirting óvodások:új trend a tanulmányi eredményekért

Mi az a redshirting?

Redshirting óvodások:a tanulmányi eredmények új irányzata Az óvoda nem olyan, mint régen. A fél napos festés és játék helyett most minden eddiginél szigorúbb napirend van az osztályteremben, beleértve a teljes iskolai napot, a matematikát és a feladatlapok olvasását, valamint a hét több estéjén a házi feladatokat.

Bár ennek a haladó tantervnek a célja a gyermekek társadalmi és tanulmányi felkészítése, amint elkezdik tanulmányi útjukat, sok szülő arra készteti – különösen azokat, akiknek gyermekei a legfiatalabbak az osztályukban –, hogy fontolják meg, hogy egy évet visszatartsanak gyermeküktől, hogy adjon neki akadémiai lendületet osztálytársaival szemben.

A „redshirting” egy régi sportfogalom, amelyet a játékjog meghosszabbítása érdekében egy szezonra leültetett atléták leírására használnak, ma már az öt- és hatévesek visszatartására szolgál, amikor belépnek az iskolarendszerbe. És úgy tűnik, a szülők ezt komolyan veszik. 2008-ban a Journal of Economic Perspective kijelentette, hogy 40 évvel ezelőtt a 6 évesek 96 százaléka beiratkozott az első osztályba. Mára ez a szám 84 százalékra csökkent. Bár a műszak körülbelül egynegyede annak tudható be, hogy az iskolai körzetek az év elejére tolják a korhatár-határidőket, a fennmaradó műszak a hírek szerint a redshirting miatt van.

További kutatások ugyanerre a tendenciára mutatnak rá. Az Országos Oktatási Statisztikai Központ (NCES) szerint az óvodások körülbelül kilenc százaléka volt vörösinges 1993 és 1995 között. Bár újabb adatok még évekig nem állnak majd rendelkezésre, az NCES 2007-es jelentése szerint ez a szám megugrott. 14 százalék.

A redshirting előnyei és hátrányai A redshirting bizonyos előnyöket mutatott. A gyerekek, akik általában a legfiatalabbak lennének az osztályukban, hirtelen a legidősebbek. Volt még egy évük az érettségre, esetleg egy plusz óvodai évük, hogy segítsenek a szociális készségeik fejlesztésében. Az a gondolat, hogy a gyermekük nem a legfiatalabb, a legkisebb vagy a legkevésbé érett, vigasztalja a szülőket.

Ezenkívül a vörösinges gyerekek általában magabiztosabbak az iskolába lépéskor, valószínűleg fejlett motoros készségeik és a fiatalabb osztálytársaikkal szembeni méretbeli előnyük miatt.

Akadémiai szempontból még mindig van vita. 2005-ben a RAND Corporation végzett egy tanulmányt, amely megállapította, hogy a vörösinges gyerekek magasabb pontszámot értek el a standardizált teszteken és olvasási teszteken, mint fiatalabb osztálytársaik, valószínűleg csak magasabb érettségük miatt. Megállapították, hogy ez az első osztályig megmaradt.

Bár a vörösinges gyerekek tanulmányi eredményt érhetnek el az iskoláztatás első néhány évében, az Országos Egészségügyi Intézet (NIH) tanulmánya szerint ez idővel általában eltűnik. Ezenkívül ugyanez a tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy nincs bizonyíték arra, hogy azok a gyerekek, akik fiatalabb korukban lépnek iskolába, kevesebbet szereznek a korai iskolai tapasztalatból, mint idősebb társaik.

Ami a lehetséges hátrányokat illeti, a vörösinges gyerekek általában hat évesek, amikor elkezdik az óvodát, míg azok a gyerekek, akik akkor kezdik, amikor már jogosultak, öt, néha négy évesek. Ez a nagy korkülönbség néha megnehezíti a tanárok számára az osztálytermek kezelését.

Emellett a gyermek visszatartása rövid távon egy év plusz gyermekgondozási kiadást jelenthet a szülő számára. A gyermek hosszú távú vörösingezése eggyel kevesebbet jelent számára a munkaerőben. Amíg a vele egyidős gyerekek befejezik a középiskolát, és belépnek az egyetemre vagy a munkaerőpiacra, neki még egy éve van hátra az iskolából.

Az, hogy idősebbek osztálytársaiknál, azt is jelenti, hogy a vörösinges gyerekek általában nagyobbak társaiknál. Bár a szülők ezt előnynek tekinthetik, az elidegenedés érzéséhez vezethet az osztályteremben, és esetleg az út végén, amikor korábban érik el a pubertást, mint osztálytársaik.

Továbbá, ha a gyermek készen áll az iskolakezdésre, de piros pólóban van, hogy megelőzze társai előtt, a tanterv túl egyszerű lehet számára. Ezért amint a vörösinges gyerekek elkezdik az óvodát, sok szülő gyakran haladóbb tantervet kér.

Ez újabb szülői aggodalmakhoz vezet – ahogy az óvodások lassan megöregednek, és a tanterv kezd egyre szigorúbbá válni, a fiatalabb gyerekeknek nincs más választásuk, mint várni egy évet? A Gyermeknevelési Szakértők Országos Szövetsége által 2000-ben kiadott tanulmány foglalkozott ezzel a kérdéssel, és a szülők ma is visszhangozzák.

Mit kell tenned?
Annak a döntésnek, hogy felöltöztesse gyermekét, nem szabad azon alapulnia, hogy milyen tanulmányi eredményeket érhet el társaival szemben. Ennek a gyermeke saját egyedi erősségein és gyengeségein kell alapulnia, és azon, hogy úgy gondolja, hogy érzelmileg és fizikailag készen áll-e az iskolakezdésre.

Ha okkal gondolja, hogy az iskola túlságosan megterhelő lehet a kicsi számára, és hasznos lehet még egy év otthon vagy óvodában, akkor fontolja meg a várakozást, különösen, ha a születésnapja a tanév kezdete után esik. Ha gyermeke fiatalabb, de úgy tűnik, érzelmileg és mentálisan képes elkezdeni az óvodát, fontolja meg, hogy időben elkezdje.


Previous:

Next: