Milyen érzelmi változások történnek gyermekkorban?
korai gyermekkor (2-6 éves kor):
* Az öntudatosság megjelenése: A gyerekek fejlesztik az önérzetet, és elkezdenek megérteni a saját érzéseiket és azt, hogy miként különböznek másoktól.
* Az alapvető érzelmek fejlesztése: Tudatosabbá válnak és képesek kifejezni az alapvető érzelmeket, mint a boldogság, a szomorúság, a harag és a félelem.
* Az érzelmek szabályozásának megtanulása: Elkezdenek megtanulni az erős érzelmekkel való megbirkózás stratégiáit, például mély lélegzetet vagy segítséget kérnek.
* Az empátia kialakítása: Elkezdenek megérteni és reagálni mások érzelmeire, bár ez gyakran még mindig meglehetősen korlátozott.
* Az erkölcs érzetének kidolgozása: Elkezdenek megérteni a helyes és a rossz fogalmakat, és bűntudatot vagy szégyenét fejezhetik ki a jogsértés miatt.
Közép-gyermekkor (7-11 éves korú):
* Az érzelmi repertoár bővítése: A gyerekek az érzelmek szélesebb körét tapasztalják meg, beleértve a bonyolultabb érzelmeket, például a bűntudatot, a szégyenét, a büszkeséget és a féltékenységet.
* Az érzelmi szabályozási készségek fejlesztése: Jobbá teszik az érzelmeik ellenőrzését és a helyzetekre való megfelelő reagálást.
* A társadalmi készségek fejlesztése: Tisztában részesítik a társadalmi elvárásokat, és megtanulják, hogyan kell kezelni érzelmeiket társadalmi helyzetekben.
* A különböző perspektívák megértése: Fejlesztik a mások érzéseit és motivációit, ami elősegíti számukra az erősebb társadalmi kapcsolatok kiépítését.
* Az identitás érzetének kidolgozása: Elkezdenek feltárni saját érdekeiket és értékeiket, ami bizonytalanság vagy zavart érzésekhez vezethet.
Késő gyermekkor (12-18 éves korú):
* kifinomultabb érzelmi megértés: A serdülők mélyebben megértik saját érzelmeiket és mások érzelmeit.
* megnövekedett érzelmi intenzitás: A tinédzserek gyakran intenzív érzelmeket tapasztalnak, például a szeretet, a harag és a szomorúság erős érzéseit.
* Az érzelmi függetlenség fejlesztése: A serdülők kevésbé támaszkodnak a szüleikre az érzelmi támogatás érdekében, és az érvényesítés és a kapcsolat érdekében társkapcsolatokat keresnek.
* Identitás felfedezése: Folytatják a saját értékeik, hiedelmeik és érdekeik feltárását, amelyek érzelmi zavarokhoz és bizonytalansághoz vezethetnek.
* megnövekedett öntudatosság: Önreflexióbbá válnak, és tisztában vannak saját erősségeikkel és gyengeségeikkel.
Az érzelmi fejlődést befolyásoló tényezők:
* temperamentum: Minden gyermek egyedülálló temperamentummal született, amely befolyásolja érzelmi reakcióképességüket és szabályozásukat.
* szülői nevelés: A szülők döntő szerepet játszanak az egészséges érzelmi kifejezés modellezésében, a támogatás nyújtásában és az érzelmi szabályozási stratégiák tanításában.
* Társadalmi környezet: A társaikkal, a tanárokkal és más felnőttekkel való interakciók jelentősen befolyásolhatják a gyermek érzelmi fejlődését.
* Életélmények: A jelentős események, például a családi átmenetek, a trauma vagy a betegség, befolyásolhatják a gyermek érzelmi jólétét.
kihívások az érzelmi fejlődésben:
* Érzelmi rendellenesség: Egyes gyermekek küzdenek az érzelmeik kezelése érdekében, kitörésekhez, tantrumokhoz vagy viselkedésük kezelésének nehézségeihez vezetve.
* Társadalmi szorongás: A gyermekek szorongást tapasztalhatnak a társadalmi helyzetekben, ami társadalmi visszavonuláshoz, szégyenlőséghez vagy a megítéléstől való félelemhez vezethet.
* Depresszió: A gyermekek szomorúság, reménytelenség és érdeklődés elvesztését tapasztalhatják meg az egykor élvezetes tevékenységek iránt.
* Trauma: A traumatikus tapasztalatok súlyos hatással lehetnek a gyermek érzelmi fejlődésére és jólétére.
Az érzelmi fejlődés támogatása:
* Biztonságos és ápoló környezet biztosítása: A gyerekeknek stabil és szerető környezetre van szükségük, ahol biztonságban érzik magukat az érzelmeik kifejezéséhez.
* validálja és elismeri a gyermekek érzéseit: Mondja meg a gyermekeknek, hogy érzéseik érvényesek, és rendben van, ha kifejezzük őket.
* Tanítsa meg az érzelmi szabályozási készségeket: Segítsen a gyermekeknek olyan stratégiák kidolgozására, amelyek az erős érzelmek, például a mély légzés, az éberség vagy a testmozgás kezelésére szolgálnak.
* Ösztönözze a társadalmi interakciót: Biztosítson lehetőséget a gyermekek számára a társaikkal való interakcióra és az egészséges kapcsolatok kiépítésére.
* Keressen szakmai segítséget: Ha érzelmi szorongás jeleit észlel, ne habozzon segítséget kérni egy mentálhigiénés szakembertől.
Fontos megjegyezni, hogy az érzelmi fejlődés egész életen át tartó folyamat. A gyermekkorban bekövetkező érzelmi változások megértésével jobban támogathatjuk a gyermekeket, amikor navigálnak érzelmi világuk összetettségén.
-
A gyerekek fegyelmezése soha nem szórakoztató sem Önnek, sem gyermekének. Nagyon sok kérdés övezi a fegyelem témáját, mint például:Hány évesen kezdje el a technológiát? Vagy hány éves kortól már nem hatékony az időkorlát? Szakértők szólalnak meg. Str -
A munka, az iskola, a tanórán kívüli tevékenységek, a képernyő előtt eltöltött idő és a napi rutinfeladatok különböző irányokba sodorják a családokat. Összefogni próbálni olyan, mint macskákat terelni. Az időbeosztás megszervezésének szándékosnak kel -
A szülők egyedülálló egyensúlyozási tevékenységet hajtanak végre a tanév során. 15 óra közötti órák. (vagy korábban) és 18 órakor. minden nap kihívást jelent, mivel az iskolai nap vége és a munkanap vége közötti űrt valamilyen iskola utáni gyermekfel
